Skip to main content

Full text of "Az új Országház : több szövegábrával és 60 mümelléklettel"

See other formats


Digitized by the Internet Archive 




https://archive.org/details/azujorszaghaztobOOcsan 







“Pátria” r.- 1. nyomása (Budapest, IX., Üllői-út 25). 




Stróbl Alajos szoborművé. 




CSÁNYI-BIRCHBAUER: 

AZ ÚJ ORSZÁGHÁZ 

TÖBB SZÖVEGÁBRÁVAL 
ÉS 60 MŰMELLÉKLETTEL 




BUDAPEST 

"PÁTRIA” IRODALMI VÁLLALAT ÉS 
NYOMDAI RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG 



19 02 



MINDEN JOG FENTARTVA 



A fényképfelvételeket készítette: 
Birchbauer K., Újpest, Vasut-u. 9 . 



Ezeréves múltúnk emlékére emelt alkotások leg- 
hatalmasabbját — az uj országházat immár befejez- 
ték. Ez az időpont a legalkalmasabb arra, hogy egy, 
az épület művészi értékéhez és emlékszerüségéhez 
méltó monográfiát adjunk szaktársaínk és az épület 
iránt érdeklődő művelt nagyközönség kezébe. = 
Ví Az ilyen monumentális alkotásnak, mintegy kiegé- 
szítő része, annak történetét, leírását, valamint lehe- 
tőleg minden részletét bemutató mű, mely által ez 
alkotásban felhalmozott művészi tudás közkíncscsé 

válhatík. 1 

M Ilyen művet igyekeztünk nyújtani és szerény tehet- 
ségünkhöz mérten iparkodtunk eme nehéz feladatot 
megvalósítani. Segítségünkre volt ebben a modern 
nyomtató és sokszorosító művészet, mely egyrészt 
a u Pátria” nyomdájából, másrészt Weínwurm Antal 
műterméből került ki. Es hogy művünk teljes legyen, 
az uj országházat ismertető monográfia élén bemu- 
tatjuk a nagy mű megalkotóját, Steíndl Imre építő- 
művészt, ki életének eme legnagyobb alkotásába mű- 
vészi tudásának összességét rakta le. ^zzzz^zurm 

A SZERZŐK. 



STEINDL IMRE 
. 1839 - 1902 * 



r 

E pitömüvészetünk hatalmas oszlopa dőlt ki 1902. augusztus 31-én Steíndl Imrében , 
kit dicsősége tetőfokán ragadott el a kérlelhetetlen halál. — Készen áll a 
szőke Duna partján a köbe vésett magasztos eszme, hirdetve megalkotója nagy 
szellemét; és a mester nem élvezhette dicsősége melegét, nemzete elismerését. 
Valami tragikus vonás van abban, hogy akkor költözött el az élők sorából, midőn 
legnagyobb mestermüve, nemzetünk büszkeségére, a magyar föld díszére, mestere 
nagy hírnevének öregbítésére készen állt. 

Steindl mesterben valódi müvészlélek, hatalmas alkotó erő lakozott. Sohasem 
kereste a szórakozást, nem pihent; minden örömét művészetében lelte meg és egész 
idejét művészetének szentelte. Egyenes, szókimondó modora miatt talán sokan nem 
vonzódtak hozzá; de a kik megösmerték, tudták, hogy szív-vílágaban a jóság fog- 
lalja el a legnagyobb helyet. Valódi egyszerűség, igaz szerénység volt. Nem írigye 
a mások sikerének, viszont ö sohasem kereste a hangos sikert. S tényleg róla keveset 
írtak, mert magábazárkozott természete hadilábon állt a nyilvánossággal. Azt 
tartotta, hogy a művész egyénisége csak úgy érvényesülhet igaz és valódi alakjában, 
ha gondolkozásában, művészi megnyilatkozásában teljesen önálló, szabad, ha abban 
nem zavarja semmiféle idegen befolyás. 

De benne nemcsak jeles építőművészt, hanem kitűnő tanárt is vesztettünk, ki 
feledhetetlen emlékezetűvé tette nevét a műegyetem történetében és emlékezete tanít- 
ványai szívébe is kitörülhetetlenül van bevésve. 

Életének folyása kora ifjúságától fogva össze van forrva művészetével. 

Az uj országház mestere 1839- október 29-én Budapesten született Atyja, Károly 
tekintélyes ékszerész volt, ki gyermekét igaz magyarrá nevelte, a mi akkortájt Pesten 
rítkaságszamba ment. Gyermekének leikébe oltotta, hogy magyarsága ne legyen 
külső, czífra sallang, hanem hogy annak igaz fészke szíve legyen. 



Steíndl Imre az elemi és középiskoláit az akkori Pesten, a műegyetemet Budán 
végezte. 1859-ben a bécsi képzőművészeti akadémián folytatta tanulmányait, honnan 
azonban már ugyanazon év végén a budai műegyetemre tanársegédnek hívták meg. 
Kezdetben alig hitte, hogy a tanításon kívül a tervezéssel is fog foglalkozni, legalább 
oly mértékben nem, a mint az később bekövetkezett. Tanulási vágya által ösztö- 
kélve azonban két év múlva ismét a bécsi képzőművészeti akadémián találjuk öt, a 
hol a múlt század legnagyobb építőművésze, Schmidt Frigyes tanár mellett, 1861. 
évtől 1867-ig gyarapította ismereteit. Vasszorgalma, művészi tudása csakhamar az 
elsők közé emeli a fiatal Steíndlt, ki magánépületek tervezéséért elismerő oklevelet 
kap, nyilvános és emlékszem épületek tervezésével pedig elnyeri az akkori első aka- 
démiai díjat, a Fugger-féle aranyérmet; sőt 1867. év végén még a rendes vizsgák 
alól is fölmentve, kitűnő bízonyítványnyal jutalmazzák tehetségét. 1869-ben már a 
műegyetemen Budán, mint helyettes tanár működik s 1870-ben ugyancsak e mű- 
egyetemnek a középkori építészet szerkezettaní és mütörténetí tanszékére nyilvános 
rendes tanárnak nevezi ki O Felsége. 

Mint tanár, hallgatóival bejárja egész Magyarországot, megösmertetí és lerajzoltatja 
velük hazánk legszebb műemlékeit. E tanulmányutakon készített rajzok száma meg- 
haladja az ötszázat. 

Tanárkodásával egyídöben kezdődik művészpályája is. Részt kívánt venni abban 
a munkában, melynek czélja volt hazánk fővárosát a többi nemzetek fővárosához 
hasonlóvá varázsolni. Művészi munkájában az első az aradi városház terve, melylyel 
első díjat nyert. Az 1885. és 1896. évi országos kiállításon jury-tag volt, a mely mű- 
ködéséért legmagasabb elismerést kapott. Az 1873. évi bécsi világkiállításon megkapja 
a „Medaílle für Kunst“ érmet, 1878. évben pedig a párisi nemzetközi kiállítás alkal- 
mával a franczía kormány az „Offícíer d'Académíe" czimet, míg Ö Felsége a király a 
„Ferencz József-rend“ lovagkeresztjét adományozza a fáradhatatlan és érdemekben 
gazdag építőművésznek. 

Steíndl jóhírneve ekkor már meg volt alapítva s az angolok is elismerték érde- 
meit, a mikor 1895-ben a ,,The Royal Institute of British Archítects" tiszteletbeli és 
levelező tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1898-ban levelező tagnak 
választotta meg és 1900. évben a legmagasabb királyi kegy — művésznek adható 
legnagyobb kitüntetéssel — a „Pro Lítterís et Artíbus" arany érdemjelvénynyel 
jutalmazta a mestert. 

Tagja volt az országos képzőművészeti tanácsnak, a műemlékek országos bizott- 
ságának és a budapesti közmunkák tanácsának. 



10 



Steíndl Imre tehetségét nem pazarolta kisebb alkotásokra ; bérházat alig egy-kettöt 
épített. A sors kedvezett neki s művészi tudásához méltó feladatokat juttatott számára. 

A budai kereskedelmi és íparbank háza (1871.), Agorasztó Miklós, — a Lyka- 
család budapesti bérháza, Gyulai Sámuel gróf budapesti sírkápolnája (1872.), a váczí- 
utczaí „Uj városház" (1875.), a m. k. állatorvosi tanintézet (1881.), a m. kír. József- 
müegyetem épülete (1882.), a debreczení „Bika" szálloda, a budapest-erzsébetvárosi 
róm. kath. templom, az uj országházzal kapcsolatosan épült bér- és kazánház amaz 
alkotások sorozata, melyek a mester alkotó erejét és munkakedvét hirdetik. 

Mint műemlékeink restaurátora Steíndl első helyen áll. Ö restaurálta Vajda- 
Hunyad várát, a máríafalví, íglóí és budapest-belvárosí plebánía-templomot. Az 
1877. illetőleg az 1878. évben megkezdte a kassai székesegyház és a bártfaí Szent Egyed 
templom restaurálását s húsz évi szakadatlan munkálkodás után sikeresen be is 
fejezte. Bártfa szabad kír. város hálából díszpolgárának választotta. 

De működésének koronája a budapesti uj országház hatalmas épülete, a mely 
világraszóló alkotással nevének örök emléket emelt, hazájának és a magyar alkotó 
tehetségnek pedig messzeterjedö hírt és dicsőséget szerzett. 

Az uj országházat — melyben leginkább megnyilatkozik művészi egyénisége és 
tudásának nagysága — tervei szerint 1885 október 13-án kezdték meg. Ma a nagy 
mű készen áll, de alkotója a föld alatt pihen. 






AZ 
ÉPÍTÉS 
TÖRTÉNETE 



Az országgyűlés az állami törvényhozás egyik ténye- 
zője, miáltal a nemzet részesedik a törvényhozó hatalom- 
ban. Eredete a honfoglaló ösök nemzetgyűlésére vezethető 
vissza. Őseink elfoglalván e hazát, a krónikások följegyzése 
szerint az első országgyűlést az alpári síkon kivívott diadal után 
Körtvély-tó tájékán, a mai Pusztaszeren tartották meg. Itt született 
meg a későbbi magyar alkotmányunk alapja : a vérszerzödés. írott 
emlékeink tanúsága szerint Szent István király az ezredik év aug. 15-én 
Esztergomban tartott nemzetgyűlést, az ország püspökeivel, a nem- 
zetségek fejeivel és a beköltözött idegenek főbbjeivel. Az uralkodó 
koronás király jelölte meg mindig e nemzetgyűlések helyét. így tartott 
Aba Samu 1043-ban Csanádon, I. Endre Székesfejérváron, Szent László 
1082-ben Pannonhalmán, Könyves Kálmán UOO-ban Tarczalon, majd 
Vencsellön, Vak Béla 1131-ben, III. István Pozsonyban országgyűlést. Ezután 
jó ideig Székesfejérvár volt az országgyűlések helye. Itt tartották 1222-ben 
azt a nevezetes országgyűlést is, melyen II. Endre kiadta a nemesség sérelmeinek 
orvoslására az arany-bullát. A törvényhozás jogát kezdetben a király gyakorolta 
a királyi tanács meghallgatásával, de a XlII-ík századtól e jogon osztozik a király és 
nemzet. Ez időben volt az első országgyűlés a Pest város határában elterülő 
Rákoson. A XIV. és XV. században Veszprém, Zágráb, Esztergom, Buda, Hatvan, 
Pozsony, Szeged, Tolna, volt az országgyűlés színhelye. A XVI., XVII. és XVIII. 
században leginkább Pozsonyban, Sopronban és Budán tartották az országgyűléseket. 
1741. volt Pozsonyban az a híres országgyűlés, melyen az ország rendel kítörö 
lelkesedéssel ajánlották fel életüket és vérüket szeretett királynéjukért, Mária Teréziáért. 

Kezdetben minden szabad magyar, majd a nemesség személyesen vett részt ez 
üléseken, de néha már az is előfordul, hogy a nemesség követei által jelenik meg. 
A mohácsi vész után ez intézmény állandóvá lesz. Később az országgyűlés két 
táblára válik : a főrendek és követek táblájára, mely átalakulást az 1608-íkí törvény- 
czíkk véglegesíti. 

1802 — 1848-ig újból a hajdani koronázó városban Pozsonyban tartották az ország- 
gyűléseket. V. Ferdínánd 1848. április 11-én föloszlatta az utolsó rendi országgyűlést 
és helyébe a népképvíseleten alapuló nemzetgyűlés lépett. Az 1848. IV. törvényczíkk 
rendelete értelmében azontúl Pest lett az országgyűlés székhelye. 



12 



Az országházi választmány 1845-ben pályázatot írt ki egy uj parlamenti épületre. 
Ez alkalommal készített Markó Károly, Firenzében tartózkodó hazánkfia pályatervet, 
úgyszintén Vítkovszky is, ki Rómában és Bécsben tanult. Ez utóbbinak tervét 
fogadták el, ez a terv a bekövetkezett viharos időkben meg nem valósulhatott. 

Kezdetben az üléseket különböző helyen tartották, nem lévén erre a czélra 
szolgáló, állandó épület. Ez ideig a képviselöház a Sándor-utczaí ideiglenes — 
eredetileg csak 10 évre szánt — országházban, a főrendiház a nemzeti muzeum 
dísztermében tartotta gyűléseit. Mindkét hely a mai követelményeknek meg nem felel. 

Sürgős volt tehát ama terv keresztülvitele, hogy a törvényhozó testületek részére 
a kor követelményeinek mindenben megfelelő állandó otthont építsenek. Az alkot- 
mányos életnek 1867-ben történt visszaállítása után azonban annyi volt a teendő s 

a múlhatatlanul szükséges és sürgős intézkedések annyira igénybe vették az állam 

pénzügyi erejét, hogy az állandó országház építésének kérdése az alkotmányos újjá- 
születés első éveiben teljesen háttérbe szorult. Utóbb azonban a kérdés megoldása 
tovább már nem volt halasztható s a kormány ez irányban tett érdemleges előter- 
jesztése alapján meghozták az 1880 : évi LVIII-ík törvényczíkket, a mely az ország- 
gyűlés mindkét házát befogadó, állandó országház építését rendeli el s a melyet a 

király, Tisza Kálmán miniszterelnök ellenjegyzésével, Gödöllőn 1880-ík év deczember 
hó 14-ík napján szentesített. 

A meghozott törvény végrehajtásával megbízott miniszterelnök a főrendiház, a 
képviselöház, a miniszterelnökség, a belügyminisztérium, továbbá a fővárosi köz- 
munkák tanácsa és a fővárosi hatóság képviseletében megbízottakból és több meg- 
hívott szakértőből „Országos bizottságot" szervezett, a mely bizottság 1881. évi már- 
czíus 20-án alakult meg s tagjai Tisza Kálmán miniszterelnök, Szögyény-Marích 
László, báró Vay Miklós, Péchy Tamás, gróf Andrássy Gyula, gróf Szapáry István, 
báró Lípthay Béla, gróf Tisza Lajos, Híeronymi Károly, Éber Nándor, Csernátony 
Lajos, V. Kovách László, Prónay József, Ráth Károly, Gerlóczy Károly, báró 
Podmaníczky Frigyes, Ybl Miklós, Weber Antal és Ney Béla — az utóbbi egy- 
úttal mint jegyző — voltak. 

A fentemlített országos bizottság kidolgozta az épület tervezési programmját, 
ennek alapján pályázatot hirdetett, a beérkezett pályaterveket megbírálta és a végre- 
hajtásra alkalmas tervet kijelölte. 

Az országos bizottság már első alakuló ülésében, még a programm pontozatainak 
megállapítása előtt, elvül kimondotta, hogy az épülő országház tervezése, a mi a 
beosztást és czélszerüséget illeti, nem korlátozandó pénzügyi tekintetek által , hanem 
az épület a jelen, valamint a jövőbeli szükségeknek is megfelelően épüljön. 

Az országos bizottság által kidolgozott programm alapján hirdetett tervpályázat 
határideje 1883. évi február 1-én lejárt; összesen 19 terv érkezett be, — a bírálat 
alapján a kitűzött négy (egyenlő) díjat az „Alkotmány I.", „Patres conscríptí", 
„Alkotmány II.", „Sct. Stephaní regís" jeligéjű terveknek ítélte oda, a melyeknek 
szerzőiül a jeligés levelek felbontása után Steíndl Imre műegyetemi tanár, Hauszmann 
Alajos műegyetemi tanár, Schíckedanz Albert és Freund Vilmos építészek és Wagner 
Ottó, Kallína Mór és Bernd Rezső építészek nevei tűntek ki. 

Minthogy azonban a beérkezett pályaművek közül — a dolog természetéből 
kifolyólag — egyik sem volt közvetlenül a kivitelre módosítás és megfelelő átdol- 
gozás nélkül alkalmas, az országos bizottság újból és némi módosításokkal rész- 
letes tervezési programmot állapított meg. melynek alapján a végleges terv elkészí- 



13 



tésével, pályakoszorűzott tervének alapul vétele mellett, Steíndl Imre építőművészt, 
budapesti műegyetemi nyílv. rendes tanárt bízta meg, aki a megbízatásnak megfe- 
lelvén, az általa készített tervet az országos bizottság 1884. évi február 24-én meg- 
tartott ülésében, beosztás tekintetében némi módosítással, a végrehajtás alapjául 
elfogadta. 

Az országos bizottság ezzel föladatát befejezvén, föloszlott. A további teendőket 
az 1884. évi XIX. törvényczíkk állapítja meg, a melyet a király Tisza Kálmán minisz- 
terelnök ellenjegyzésével Budapesten, 1884. évi május 22-én szentesített s mely tör- 
vényczíkk elrendelte, hogy az állandó országház a bemutatott és jóváhagyott terv 
szerint, az 1880. évi LV1II. törvényczíkk értelmében felépíttessék. 

Az építkezés intézésére a törvény végrehajtásával megbízott miniszterelnök tanács- 
adó közegül építőtanácsot szervezett. Az építötanács elnöke a miniszterelnök, végre- 
hajtó közege pedig a végrehajtó-bizottság, a melynek elnökévé s egyszersmind az 
építőtanács alelnökévé gróf Tisza Lajost nevezték ki. 

Tisza Lajos 1898. évi január hó 26-án meghalt, helyébe Tarkovích József v. b. 
t. t., miniszterelnökségi államtitkár neveztetett ki, ki végrehajtó-bizottsági elnöki tisztjét 
az épület befejezéséig viselte. 

Az építötanács tagjai voltak : Czígler Győző, Csávossy Béla, Darányi Ignácz, 
Fadrusz János, Gerlóczy Károly, Bérezik Gyula, Hauszmann Alajos, Horánszky 
Nándor, Justh Gyula, gróf Károlyi Tibor, gróf Keglevich István, Lechner Lajos, 
báró Podmaníczky Frigyes, br. Radvánszky Géza, Rupp Imre, Schlauch Löríncz, 
Steíndl Imre, gróf Szápáry István, gróf Szápáry Géza, gróf Széchenyi Béla, Szilágyi 
Dezső, Szlávy József, Tarkovích József, Tolnay Lajos, Wekerle Sándor, gróf 
Zichy Jenő. 

Az állandó országház építését 1885. évi október hó 12-én kezdték meg, ekkor 
történt meg az első kapavágás. A földmunkát azonban még jó hosszű ideig nem 
folytathatták teljes erővel, mert az épület területén volt fővárosi vízmű a rendszeres 
munkát lehetetlenné tette, ügy, hogy az addig is csekély erővel folytatott földmunka 
folytatását 1886. május hó 20-án abbahagyták. 

A vízműnek a Margít-híd felé fekvő szomszédtelekre való elhelyezése ugyanis 
csakis oly mértékben és oly arányban volt folytatható, hogy a főváros lakosságának 
vízzel való ellátása fennakadást ne szenvedjen. 

Végre a mikor az űj vízmüvet működésbe hozták s ezzel az akadályokat elhá- 
rították, a földmunkát 1886. évi október 25-én ismét megindították ügy, hogy 1887. 
évi augusztus hó 31-én a földmunka teljesen be volt fejezve. 

A földkiemelés tömege 176,000 köbméter. E mellett azonban a betonozást a ren- 
delkezésre álló területen már 1887. juníus hó 16-án megkezdték. 

Az épület egész kiterjedésében egyetlen, összefüggő és egyfolytában készített 
betonalapra van fektetve, a melynek normális vastagsága 2'00 méter, a nagy udvarok 
területe alatt azonban csak 0*75 méter. A betonalap alsó síkja a Duna 0-pontjával 
egyező, felső síkja az egész terjedelemben + 2'00 méter magasságban van a Duna 
0-pontja fölött. 

Minthogy azonban a fővárosi vízmű kűtjaít és csatornáit egészen ki kellett szedni, 
az utánuk visszamaradt s helyenkínt jóval a Duna 0-pontja alá sülyedt mélységeket 
szintén betonnal töltötték ki, így a betontalp vastagsága helyenkínt nagyobb méretű. 

A dunai homlokzat betonalapjának alsó síkja 1*50 méter, a Duna felöl lévő 
középszökelléké 2*20 méter, a kupoláé 2*69 méter mélységben fekszik a Duna 



14 



O-pontja alatt ; e helyeken tehát a betontest vastagsága 3*50 méter, illetőleg 4*20 és 
4*69 méter. 

A betonozás megszakítás nélkül s állandó ellenőrzés alatt éjjel-nappal folyt, éjjel 
elektromos világítás mellett s 1887. évi október hó 1-én, tehát három és fél hónap 
alatt befejezték. 

A betonalap területe 19,524*90 m. 2 , ami 3*39 kataszteri holdnak felel meg. 
A beton tömege 61,000 köbméter. 

Az alapozás összes költségei (alapfalak közötti üregeknek a beton síkjától a pín- 
czetalajíg mintegy 150,000 m. 3 , kavicsosai történt feltöltésí költségével együtt) kerek- 
számban 2.400,000 koronára rúgnak. — Az épület rendeltetéséhez méltó volta és a 
századokra szóló állandósága érdekében csakis szilárd anyagokat használtak. 

Az utczaí összes homlokzatok, valamint a nagyobb mértékben igénybe vett szer- 
kezeti részek is, mint pillérek, boltövek, boltbordák stb. faragott köböl készültek. 

E czélra felhasznált kövek: aj kemény kövek, bj középkemény kövek és c) puha 
kövek. 

A kemény kövek: süttöí, almásí, piszkei, haraszti és beszterczebányaí kövek. 

A középkemény kövek: varasdí, bíaí kitűnő, kolosmonostorí, várpalotai és medo- 
líní kövek. 

A puha kövek: bothí, bíaí AJ osztályú és máléhegyí kövek. 

A belső csarnokok és termek építömüvészetí díszítésére pedig a márványnemek 
közül a siklósi és gyüdí (baranyai), vaskóhí (bihari), gírolamóí, castelvenerei, sarran- 
colíní és síennaí márványt, továbbá a mauthausení és svéd gránitot használták. 
Megemlítésre méltó, hogy a magyar nemes márványok termelésére és a márvány- 
ipar, mint új iparágnak Magyarországban való meghonosítására az impulzust az 
állandó országház adta meg. Az eddig parlagon hevert, az építő közönség előtt 
ismeretlen, nemes márványt tartalmazó számos magyarországi telepen (Vaskóh, Siklós, 
Gyüd stb.), a melyekre a geológusok és petrografusok kőfaragó-mestereink figyelmét 
fölhívták, tetemes befektetéssel márványbányákat nyitottak. Az itt fejtett, színre, vala- 
mint minőségre is kitűnő márványfajok megmunkálására, fölfürészelésére, gyalulá- 
sára, esztergályozására és csiszolására kitűnő rendszerű kőmegmunkáló gépeket 
alkalmaztak. 

A kőfaragó-munkák mennyisége kerekszámban 4500 folyóméter, 20,000 m. 2 , 
30,000 m. 3 , és 5000 drb balluster, apró oszlopfej stb. A lépcsőfokok mennyi- 
sége mintegy 20,000 folyóméter. A kísebb-nagyobb gazdagsággal kiképzett, faragott 
kődarabok száma, a köpart-falhoz felhasználtakon kívül, kerekszámban körül- 
belül 550,000. 

Azon czélnak szemelött tartásával, hogy az épület Magyarország ezeréves 
fennállásának megünneplése idejére külsőleg egészen, belül pedig az ünnepély czél- 
jaíra szolgáló részeiben elkészüljön, óriási munkát kellett végezni, a melynek nagy- 
ságát mutatja az, hogy 1894. évi május hó 5-én a hagyományos „bokrétaünnep“-et 
már megtartották, egy évvel rá, azaz 1895. május hó 16-án a már végleg befödött 
kupola boltozatának zárókövét is elhelyezték, 1895. évi deczember havában pedig 
az épület összes külső homlokzatai megszabadultak az állványoktól. 

Az építési munkák terjedelme iránt — a már említetteken kívül — még a követ- 
kező adatok szolgálnak tájékozásul : 

Készült 173,600 m. 3 téglafalazat és 17,400 m. 3 boltfalazat, összesen tehát 191,000 m. ' 
falazat, amelynek végrehajtásához 40.000,000 téglára volt szükség. Az udvari hóm- 



15 



lokzatok és légcsatornák íszapolt és sajtolt 
téglákkal való burkolása 24,300 m. a . A föl- 
használt vasnemüek összes súlya 28,368 
métermázsa. 



AZ ÉPÜLET LEÍRÁSA. 



Steíndl Imre tervezetében ama gondo- 
latnak óhajtott kifejezést adni, miszerint 
alkotmányos életünknek legfontosabb té- 
nyezői — a törvényhozás két háza — már 
az épület külsején is kifejezésre jussanak, 
ügy azonban, hogy a törvényhozás egysége, 
mint uralkodó eszme, mégis félreismerhe- 
tetlen alakot nyerjen. 

A törvényhozás két háza : a főrendiház 
az épület északi, a képvíselöház pedig annak 
déli részéből 4 — 4 saroktoronynyal emel- 
kedik ki, míg a törvényhozás egységének 
a kifejezője az épület közepéből kimagasló 
kupola. 

Az egész épület a középkornak remek 
stílusában : gótikus stílusban épült, a mely 
lelkesedést keltő tökéletes szépségeivel, ma- 
gasba törekvő határozott formáival az anyagi 
világot a szellemi világgal összekötni hívatva udvari ablak, 

van s amely stílus életünk minden egyes 
tevékenységét külsejében is a legszebben 
kifejezésre juttatni képes, a mennyiben az 

az emelt mü rendeltetésének megfelelöleg, külön-külön formát ad. E stílus az egyes 
nemzeteknél a különféle befolyások következtében — a vidékeknek rendelkezésre álló 
anyagaihoz mérten — nemzeti jellegüknek megfelelöleg alakult. 

így fejlődött Franczía-, Német-, Spanyol-, Angol- és Olaszországban is. 

Magyarországba a gót stílust részint franczía, részint pedig német barátok hozták 
be; a tervezők rendesen franciák, a munkások ellenben németek voltak. Innen van 
az, hogy gótikus műemlékeink conceptíója francia, részletezésük ellenben német jellegű. 

Henszlmann állítása szerint a gót stílus a XIII. században 14 évvel előbb jött 
Magyarországba mint Németországba. 

Hazánkban akkor nem voltak abban a szerencsés helyzetben, hogy e stílusnak a 
nemzeti jelleget megadhatták volna, nem volt meg akkor az a megkívánt tartós 
nyugalom, mely ily művészi megnyilatkozás fejlesztéséhez okvetlenül szükséges. 
A folytonos harcz, a létért való küzdelmek nagyban gátolták azt. De nagy akadály 
volt az is, hogy királyaink udvartartása, a környezet, akkor nem volt magyar, a 
művészek is idegenből szakadtak hozzánk, kik magukkal hozva saját nemzeti szel- 
lemüket, azt nálunk is hasonló értelemben ápolták, fejlesztették és terjesztették. így 




Mátyás király korában Olaszországból mindinkább a renaíssance plántáltatott át 
hazánkba, az győzedelmeskedett nálunk s habár csak kevés mübecscsel bíró műem- 
lékkel is örökítette meg uralkodását, a régi középkori formákat még is háttérbe szorította. 

A stílusnak nemzeti jelleget adni, arra a 40-es években a geníálís Feszi Frigyes 
törekedett legelőször. Legkiválóbb alkotása a budapesti vígadó, ahol ő a bízanczí, 
román és részben arabs motívumokat sujtásos díszítéssel vegyítette. Törekvését azon- 
ban sajnos, siker nem koronázta. 

Építészeink ifjabb generációja az újabbí időkben az índo-arabs formákat óhajtja 
magyaros irányban átalakítani. Ezek azonban mind a kezdet nehézségeivel küzdenek 
s a teljes siker csak hosszabb, fáradságos tanulmányozás után érhető el. 

Steíndl az új országháznál új stílust nem akart teremteni, mert hisz kőbe alkal- 
mazható építészeti formáink nemzetíes jellegének nyoma sincs sehol s egy ilyen szá- 
zadokra szóló emlékszerú épületnél nem léphetett a hiú kísérletezés útjára, 
hanem igenis arra törekedett, hogy a középkornak remek stílusába, szerény módon, 
óvatosan — mint azt művészetünk mindenkor okvetlenül megkívánja — nemzeti 
és egyéni szellemet hozzon. 

E czélból hazánk flóráját, mezőink, erdőink és rónáink növényzetének formáit 
többé-kevésbé stilizálva alkalmazta. így például építészeti tagozatoknál, mint a 
milyenek a fejezetek, eltért a szigorú gót stílus modorától, a mennyiben azoknál 
annyira ment, hogy a művészetünkben annyiszor alkalmazott akantusz-levelet, saját 
fölfogása szerint kezelte. 

A stílusnak nemzetíes jellege az űj országháznál nem annyira az épület külsejé- 
ben keresendő, Steíndl azt inkább a belső díszítésnél óhajtotta érvényre juttatni ; 
tennie kellett ezt pedig azért, mivel a középkorban ily czélra szolgáló profán épületek 
elő nem fordultak, még kevésbé annak olyatén belső díszítése, mint az országháznál 
előfordul. Ilyen a kupolaterem, a fölépcsöház, a két ülésterem és a két társalgó 
díszítése. Steíndl ezek díszítésénél arra törekedett, hogy a mint Rafael a termák 
festését renaíssance szellemben átalakította, ügy ö a termák festését a gót stílus 
modorában és szellemében juttatta érvényre . A többi dekoratív dolgokban pedig 
nem a régi stílus formái tisztaságának fentartására törekedett, hanem inkább a 
modern igényeknek és felfogásnak nemzeti szellemben hódolt. 

Az állandó országház, mely alaprajzílag rízalitokkal bővített parallelogram-alakű, 
ügy van elhelyezve, hogy hossztengelye a Duna folyammal párhuzamosan fekszik, 
kereszttengelye pedig az épület városfelölí homlokzata előtti térre torkoló 28 méter 
széles Alkotmány-utcza tengelyével a fökapuzat közepén hegyesszögben metszödik. 

Az alsó rakodópartot a kocsiközlekedésre szabadon hagyták, míg a felső rakodó- 
part csakis gyalogközíekedésre alkalmas. 

Az épület hossza, a két szárny végén alkalmazott födött kocsímegállókkal együtt, 
265 méter, legnagyobb szélessége pedig a föbejáró előtti nagy szabad lépcsözet 
nélkül 123 méter. 

Az épület körüli tér nagysága az azt környező épületek határvonaláig kerek- 
számban 72,300 m. 2 , vagyis 20,107 négyzet öl. 

Az országház által elfoglalt terület 17,745*45 m. 2 , a melyből az udvarok 2417*53 m. 2 -t 
foglalnak el, ügy, hogy a tisztán beépített terület nagysága 15,327*92 m. 2 . Az alsó 
rakodópart magassága a Duna zeruspontja fölött + 6*00 m., az épület előtt elvo- 
nuló űj felső rakodóparté + 11*00 m., a tér magassága a város felöli föbejáró szabad 
lépcsője előtt pedig + 11*90 méter. 



17 



A dunai árkádsor magassága + 14*00 méter, a pínczetalajé + 9*68 méter, a föld- 
szinti padlóé + 15*00 méter. 

A pínczeemelet belső magassága 5*32 m., a földszinti emeleté 5*50 m., a fél- 
emelet magassága 4*36 m. Az első emeleten, mint főemeleten levő helyiségeknek ma- 
gasságai csoportonkínt különbözők; a szobák, irodák magassága 10*00 méterig terjed. 

A dunai tornyok magassága a rézből domborított zászlótartó szobrokkal együtt 
83*60 m. a Duna 0-pontja és 72*60 m. a felső rakodópart járdája fölött; a kupola 
végződésének magassága a járda fölött 96*00 méter. 

Az uj országházban összesen 10 udvar, és 28 lépcső van. 

Az épület főbejáróját a kényelmesebb hozzáférhetés czéljából a városfelölí hom- 
lokzat közepére helyezték, ahol a hármas kapu (valamint a förízalít jobb- és baloldalán 
elhelyezett fedett kocsímegállókból vezető kapuk is) a tágas előcsarnokba vezetnek. 

innen a főemeletre a díszlépcső közvetítésével a felső előcsarnokba jutunk, a 
melyből jobbra és balra a főrendi-, illetőleg képviselőházi ruhatárba van a közvetlen 
bejáró, szemközt pedig a kupola alatti, magas oldalvílágítású díszcsarnok fogadja 
az érkezőt. 

A díszlépcsöházból a kupolacsarnokba lépőtől jobbra a főrendiház, balra pedig a 
képvíselöház társalgó-csarnokai, üléstermei és az azokat körülvevő folyosók vannak, 
míg szemközt a mindkét házhoz egyaránt tartozó, közös helyiségek úgymint : étterem, 
társalgó- és olvasótermek nyertek elhelyezést. E helyiségeknek a Dunára néző nyílása 
előtt tágas loggia vonul végig. 

Közvetlenül az üléstermek mellett az elnökök és háznagyok író-, fogadó- és 
hívatalhelyíségeí vannak beosztva, míg a miniszterek szobái és termei, a melyekhez 
külön lépcsők vezetnek, a fökapuzat felett levő delegácíóterem körül csoportosulnak. 

A két másodrangu kapu az épület északi és déli homlokzatainak közepéből 
nyílik s az első a főrendiházhoz, az utóbbi a képviselőházhoz valamint az azokhoz 
tartozó részint a földszinten, részint a félemeleten és az első emeleten elhelyezett 
iroda, segédhívatalí s a házak tanácskozó, illetőleg osztálytermeihez vezet. 

Az épület félemeletének középső részét a könyvtár és levéltár foglalja el. Meg- 
jegyzendő, hogy a könyvtár két emeleten áthaladva, a földszinten levő helyiséggel 
együtt egy egészet képez. A félemeletnek többi részeit olvasótermek, gyorsírók és 
hirlaptudósítók helyiségei, a posta- és táviróhívatalok foglalják el, míg a földszinten 
a pánczélszobával ellátott pénztár, osztálytermek, levéltárhelyíségek, iktató és kiadó 
stb., közvetlenül a bejáratok mellett pedig két-két ruhatár nyert elhelyezést. 

A főrendiház üléstermében 290, a képvíselöház üléstermében pedig 438 ülőhely 
van és ezenkívül 10 — 10 miniszteri szék és az elnöki, előadói és négy jegyzői ülő- 
helyen kívül a gyorsírók számára 5 5 ülőhelyről történt gondoskodás; ez utóbbiak 

oly módon helyeztettek el, hogy a gyorsírók, habár a terem közepén, de mégis a 
többi részétől elzárt helyen üljenek és helyeikhez külön úton, az elnöki emelvény 
alatt fölvonuló külön lépcsőjükön juthassanak. A képvíselöházban ezek szerint összesen 
453 ülőhely van, tehát mindegyik képviselőnek megvan a maga kényelmes helye. 

A termeket környező csarnokok és folyosókból az elnökségnek s a házak tiszt- 
viselői részére szánt két-két ajtón kívül 9 — 9 ajtó nyílik az üléstermekbe ; a karza- 
tokhoz pedig, a melyek a főrendi-, valamint a képviselőházi ülésteremben is egymás 
fölötti 2 sorból állanak, 3 — 3 lépcsőn s 2 2 liften juthatni. 

Az üléstermek mennyezete, az elnöki emelvények, a miniszteri asztalok, a pad- 
sorok, illetőleg képviselői ülőhelyek szlavóniai tölgyfából készültek, gazdag faragott 



díszszel. Az üléstermek és karzatok padozata zöld színű vastag posztóval van bevonva. 
A miniszteri székek vörös bársonynyaí bevont, kényelmes párnázott karosszékek. 

A képviselői ülőhelyek, illetőleg padsorok írólapjai fölhajlíthatók s az asztalfíókok 
külön-külön kuícscsaí elzárható, oldalthuzható redönyajtóval vannak ellátva. 

Az ülőhelyek háttámlái és fölhajtható karfái disznóbőrrel párnázottak ; az ülőhely 
pedig — a mely önmüködőleg, zajtalanul fölcsapódík — átlyukasztott disznóbőrrel 
van behúzva; e disznóbőr alján külön marhabör heveder van alkalmazva oly czélból, 
hogy az ülés börlapjának tágulását megakadályozza. Az ilyen szerkezetű ülést az 
uj országházban alkalmazták legelőször és már is mintául szolgál. Karzati ülések 
gyanánt tömör fából hajlított székeket helyeztek el. 

A képvíselöház üléstermének karzatain, a melyeknek alapterülete 505 m. 2 , 390, a 
főrendek üléstermének karzatain pedig 540 m. 2 alapterületen 414 kényelmes ülőhely 
osztatott be. 

Az alaprajzilag teljesen azonos s egymástól csak építészeti kiképzésükben 
eltérő, sokszögű 2 ülésterem mindegyikének hossza 25*60 méter, szélessége 23*45 
méter, magassága 17 méter, alapterülete 520 m. 2 , légürtartalmuk egyenkínt mintegy 
9800 m. 3 . 

Az üléstermek nappali világítására magas oldalvílágítás szolgál. Mindegyik ülés- 
teremnek ugyanis 12, a karzatok fölé helyezett, nagyméretű ablaka van, a melynek vilá- 
gító felülete összesen közel 200 m. 2 -t tesz. A többi kisebb ülésteremnek és egyéb 
helyiségnek szintén megfelelő oldalvílágítása van, ügy, hogy a födémvílágítókat 
(felülvilágítók) teljesen mellőzték. Esetleges éjjeli ülések alkalmára a képvíselöház 
ülésterme mennyezetére elhelyezett 137 drb., 32 gyertya fényű izzólámpával ellátott csillár, 
a két karzat párkányára pedig 373 drb., hasonló izzólámpával ellátott koszorú — a 
főrendiházban e koszorúkon kívül még a mennyezeten levő 7 darab, összesen 335 
drb., 32-es izzólámpával ellátott csillár szolgáltatja a szükséges világosságot. 

A pinczesor végre a fűtő- és szellöztetö-berendezésekhez szükséges helyiségeket, 
a raktárakat, a cselédség, küldönczök, tűzoltók és rendőrök tanyáit, a kapusok és 
szolgák lakásait, továbbá a buffethez tartozó konyhahelyísegeket foglalja magában. 

A világításra gáz- és elektromos világítást alkalmaztak s megemlítésre méltó, 
hogy az elektromos világítás sodrony és kábelvezetékeínek hossza mintegy 1200 
kilométer. Az elektromos izzólámpák száma 8730, 152,464 gyertyafénynyel, míg 
az épület belsejében alkalmazott gázlángok száma 2518. Ezenkívül az épület külsején, 
a dunai homlokzaton, az árkádok alatt, a loggiában, a kocsíaláhajtókban és udva- 
rokban összesen 62 drb. ívlámpát helyeztek el. S ha már csak ezeket a számokat 
veszszük is figyelembe, önkénytelenül arra a meggyőződésre jutunk, hogy az elektro- 
mos világítási vezeték berendezésének létesítése kiváló szakértőket, fáradságos és 
hosszas tanulmányozást, továbbá pontos és lelkiismeretes munkát is kívánt. 

A vezeték-hálózat okonít-szígetelésü sodronyból készült, a mely a faláttörésekben 
Bergmann-féle szigetelő csövekben halad. 

A világító testek : csillárok, fali karok és kandeláberek vasból, alumínium-bronzból 
és sárgarézből készültek. 

Az épület külsején alkalmazott kandeláberek és ívlámpák kovácsolt vasból, az 
épület belsejében — az előcsarnokban és fölépcsöházban levő csillárok és kandeláberek 
— sárgarézből kovácsoltak. 

A kupolacsarnok és üléstermekben elhelyezett világító koszorúk és nagy csillárok 
kovácsolt vasból készültek, teljesen aranyozva. 



19 



A főrendek üléstermének hét csillára a mennyezet fölött elhelyezett gépezet segé- 
lyével leereszthető. A képvíselöház üléstermében a mennyezeten levő nagy csillárnál 
ily szerkezet nem volt alkalmazható, azért e csillár a mennyezet fölött van szilárdan 
megerősítve és belső terébe a padlásról hozzáférhető hágcsó vezet, az izzólámpák 
kicserélése czéljából. Ugyanilyen szerkezetű a kupolacsarnok nagy csillára is. 

A miniszterelnök dolgozószobájában a mennyezetről lefüggő koszorús csillár és 
a kandallón álló karos lámpák és az óra alumínium-bronzból kovácsolt. 

A többi helyiségben és folyosókban elhelyezett kandeláber, csillár és fali kar 
öntött sárgaréz, valódi aranynyal aranyozva. 

Eddígelé úgyszólván magyar, csillárt gyártó ipart nálunk alig ismertünk ; az 
összes szükségletet a külföld szolgáltatta, mert vevő közönségünk mindig az olcsó 
kereskedelmi árut kereste s csíllárgyáraínk ezért jobb minőségű áru gyártására nem 
rendezkedhettek be. Az uj országházba rendelt mintegy 800,000 korona értékű vilá- 
gító testnek kizárólag magyar gyáraknál történt megrendelésével a hazai gyárak 
gyártelepeiket megnagyobbíthatták, tökéletesbíthették, s a csillárgyártáshoz szükséges 
újabb szerkezetű gépeket beszerezhették. Az uj országházba rendelt szükségletnek 
szállításával pedig gyáraink megmutatták, hogy versenyképesek, hogy munkájuk a 
külföldi munkával szemben minden tekintetben kiállja a versenyt. S első sorban 
a Magyar fém- és lámpaáru-gyár, mely valóban uttörö 
munkát végzett s munkája kifogástalan, a csillárok össze- 
építése és szerelése úgyszintén az egyöntetű aranyozás 
mintaszerű. 

Az épület külsején 90, belsejében pedig 162 darab szobor 
van, valamennyi kivétel nélkül gazdag baldachínokkal koro- 
názva, a melyek a külső szobrok fölött köböl, a belsők fölött 
pedig bronzból valók. 

A szobrok megválasztásánál az volt a vezéreszme, hogy 
e szobrokban a magyar nemzet története — a honfoglalástól 
napjainkig — hü kifejezést nyerjen. 

Az épület északi kocsímegállójának földszinti magasságá- 
ban Árpád szobra, két allegorikus alak között a honfoglalást, 
a déli kocsímegállónál ugyanazon magasságban pedig Szt. 

István király szobra és a mellette álló két allegorikus alak 
a honalapítást jelképezi. 

Árpád szobra fölött az északi oldalon, hét helyen a hét 
vezér szobra áll. 

A dunai homlokzaton a vezérek és királyok szobrai, 

Árpádtól V. Ferdínándíg kronologikus sorrendben állanak. 

A város felöli rízalítban pedig Erdély fejedelmei, kiváló ország- 
nádorok, hadvezérek és államférfiak szobrai foglalnak helyet. 

A város felöli kapuzat nyitott csarnoka fölé végül a magyar 
történelem legkiválóbb két alakjának, Nagy Lajos és Mátyás 
királynak szobrát helyezték el. 

Az épület külsején alkalmazott szobrokat köböl, a 
belső helyiségekben elhelyezett szobrokat pedig pyrogranít- 
ból és részben horganyöntvényböl készítették, ez utóbbiakat 
színezve. 



Rézműves. 
Lantay Lajos 
szoborművé. 




Az épület külsején lévő bíaí , A) minőségű , kőből való szobrokat a következők készítették : 



1. Kond — Mátrai Lajos 

2. Ond — Mátrai Lajos 

3. Töhötöm — Köllö Miklós 

4. Tas — Köllö Miklós 

5. Huba — Köllö Miklós 

6. Előd — Míkula Ferencz 

7. Álmos — Míkula Ferencz 

8. Árpád — Frank Kálmán 

9. Zsolt — Jankovícs Gyula 

10. Taksony — Jankovícs Gyula 

11. Géza — Vasadi Ferencz 

12. Szent-István — Frank Kálmán 

13. Péter — Kiss György 

14. Aba Sámuel — Kiss György 

15. I. Endre — Ligeti Miklós 

16. I. Béla — Holló Barnabás 

17. Salamon — Kiss György 

18. I. Géza — Szász Gyula 

19. Szt.-László — Vasadi Ferencz 

20. Kálmán — Szász Gyula 

2 1. II. István — Haraszti József 

22. II. Béla — Kallós Ede 

23. II. Géza — Lantay Lajos 

24. III. István — Lantay Lajos 

25. II. László — Lantay Lajos 

26. IV. István — Lantay Lajos 

27. III. Béla — Tóth István 

28. Imre — Szász Gyula 

29. III. László — Haraszti József 

30. II. Endre — Szász Gyula 

3 1. IV. Béla — Szász Gyula 

32. V. István — Szász Gyula 

33. IV. László — Szász Gyula 

34. III, Endre — Keszler Adolf 

35. Venczel — Keszler Adolf 

36. Ottó — Keszler Adolf 

37. I. Róbert Károly — Keszler Adolf 

38. I. Nagy Lajos — Fleíschl Róbert 

39. Mária — Andrejka József 

40. II. Kis Károly — Andrejka József 

41. Zsígmond — Andrejka József 

42. Albert — Tóth István 

43. I. Ulászló — Strohoffer Béla 

44. Hunyadi János — Holló Barnabás 

45. V. László — Mayer Ede 



46. Hunyadi Mátyás — Róna József 

47. II. Ulászló — Vasadi Ferencz 

48. II. Lajos — Vasadi Ferencz 

49. Zápolya János — Tóth István 

50. I. Ferdínánd — Tóth István 

5 1. Miksa — Brestyánszky Béla 

52. Rudolf — Mayer Ede 

53. II. Mátyás — Vasadi Ferencz 

54. II. Ferdínánd — Vasadi Ferencz 

55. III. Ferdínánd — Kiss György 

56. IV. Ferdínánd — Lantay Lajos 

57. I. Lípót — Holló Barnabás 

58. I. József — Kallós Ede 

59. III. Károly — Strohoffer Béla 

60. Máría-Terézía — Sínger Antal 

6 1. II. József — Sínger Antal 

62. II. Lípót — Holló Barnabás 

63. I. Ferencz — Brestyánszky Béla 

64. Eszterházy — Kallós Ede 

65. Illésházy — Kallós Ede 

66. Verböczy István — Bezerédi Gyula 

67. V. Ferdínánd — Mayer Ede 

68. József fhg. nádor — Holló Barnabás 

69. Teleky Mihály — Róna József 

70. Fráter György — Andrejka József 

7 1. Rákóczy György — Haraszti József 

72. Bocskay István — Vasadi Ferencz 

73. Bethlen Gábor — Tóth István 

74. Báthory István — Brestyánszky Béla 

75. Apaffy Mihály — Ligeti Miklós 

76. I. Mátyás — Brestyánszky Béla 

77. Nagy Lajos — Mayer Ede 

e két utóbbi a föbejáró homlokzatán. 

78. Losonczy István — Bezerédi Gyula 

79. Dobó István — Bezerédi Gyula 

80. Jurisíts Miklós — Kiss György 

81. Erdödy Tamás — Kiss György 

82. I. Zrínyi Miklós — Andrejka István 

83. II. Zrínyi Miklós — Kiss György 

84. II. Rákóczy Ferencz — Mátrai 
Lajos 

85. Két apród — Szécsí Antal 

86. Árpád — Szécsí Antal 

87. Két apród — Köllö Miklós 

88. Szent-István — Köllö Miklós 



Pyrogranít-szobrokat készítették : 

A képvíselöház városi oldalán levő folyosóban: 



1. Vadász — Kiss György 

2. Ötvös — Szász Gyula 

3. Üvegíparos — Mayer Ede 



4. Szűcs — Mayer Ede 

5. Kőfaragó — Szász Gyula 

6. Harangöntö — Kiss György 



A dunai oldalon lévő folyosóban : 



1. Ács — Szász Gyula 

2. Takács — Köllö Miklós 

3. Molnár — Lantay Lajos 



4. Kosárfonó — Kiss György 

5. Csizmadia — Szász Gyula 

6. Asztalos — Szász Gyula 



A főrendiház városi oldalán lévő folyosóban : 



1. Gyalogos katona — Lantay Lajos 

2. Bognár — Köllö Miklós 

3. Hajdú — Szász Gyula 



4. Nyerges — Lantay Lajos 

5. Lakatos — Lantay Lajos 

6. Szabó — Szász Gyula 



A dunai oldalon lévő folyosóban : 



L Hajós — Lantay Lajos 

2. Fényképész — Kiss György 

3. Könyvnyomdász — Köllö Miklós 

A képviselöház nagy társalgójában lévő pyrogranít-szobrokat készítették: 

Kettős csoportok: 



4. Agyagíparos — Lantay Lajos 

5. Rézműves — Lantay Lajos 

6. Lovas-katona — Mayer Ede 



L Mérnöki tudomány — Tóth István 

2. Építőművészet — Damkó József 



3. Gépészet — Damkó József 

4. Vegyészet — Haraszti József 



Hármas csoportok: 



1. Zene, szépirodalom, színművészet 
Lantay Lajos 

2. Bányászat — Köllö Miklós 

3. Pénzverés — Kiss György 

4. Vasút — Mayer Ede 



5. Posta, táviró, telefon — Kiss György 

6. Tőzsde, kereskedelem — Kiss György 

7. Hajózás — Köllö Miklós 

8. Építészet, szobrászat és festészet — 
Mayer Ede 



A főrendiház nagy társalgójában lévő szobrokat pedig: 
Kettős csoportok: 



L Jogtudomány — Haraszti József 
2. Teológia — Tóth István 



3. Bölcsészet — Vasadí Ferencz 

4. Orvosi tudomány — Vasadí Ferencz 



Hármas csoportok: 



L Szántás, vetés, aratás, — Lantay Lajos 

2. Erdészet — Szász Gyula 

3. Halászat — Mayer Éde 

4. Gyáripar — Füredi Ríhárd 



5. Házíípar — Radnaí Béla 

6. Vadászat — Köllö Miklós 

7. Állattenyésztés — Holló Barnabás 

8. Szőlőművelés — Szász Gyula 



A képvíselöház üléstermében az elnöki emelvény oldalán, a második karzat magas- 
ságában lévő, horganyból öntött s színezett szobrokat készítették: 



L Dicsőség — Mayer Ede 

2. Bölcsesség — Mayer Ede 

3, Egyetértés — Mayer Ede 



4. Ékesszólás — Szász Gyula 

5. Háború — Lantay Lajos 

6. Béke — Szász Gyula 



22 



Végre a főrendiház üléstermében lévőket: 



U Tudomány — Lantay Lajos 

2. Erő — Köllő Miklós 

3. Igazság — Köllő Miklós 



4. Kritika — Köllő Miklós 

5. Hit — Kiss György 

6. Jótékonyság — Kiss György 



A föbejáró fölött lévő oromzatban az állam nagy czímerét, a város felöli egyéb hom- 
lokzatok főpárkánya alatt a törvényhatóságok czímereít alkalmazták, valamennyit 
köböl faragva. 

A tiz kísebb-nagyobb udvar iszapok és sajtolt téglával burkolt összes homlokza- 
tait gazdag majolikadísz födi. Az oszlopfejezetek virágai hazánk flórájából valók, 
kevés stilizálással feldolgozva. Ugyanez az eszme, tudniillik a természet nyújtotta 
szép formák fölhasználása, nyilvánul a számtalan variációban készült szőlő, ten- 
geri, napraforgó, dohány, tölgy, fenyő, komló, tulipán, paprika stb. leveleivel, virá- 
gaival és gyümölcseivel díszített képszékek részleteiben is. 

Az összes tetőszerkezetek hengerelt vasból készültek s palával és vörösrézbádog- 
gal födvék s mindenütt tüzmentes födémek vannak alkalmazva. 

A legérdekesebb a kupola vas tető-szerkezete Ez szegecselt szögvasakból álló 
hatalmas ívezetekböl van szerkesztve, melyek a kupola dobján, csuklókon nyugsza- 
nak. Az ívek egymásközt merevítő szélrácsokkal vannak összekötve. Az ívezetek 
végeit fent egy gyűrűbe kapcsolták, melyen a karcsú, vasból való huszártorony 
nyugszik. 

A város felöli föbejáróhoz nagy szabad lépcső vezet, két oldalán egy-egy ülő 
oroszlánnal, melyet Markup Béla szobrászművész mintázott. A 21 lépcsőfokon föl- 
haladva, a háromnyílásű s kovácsolt vasból készült rácsos kapuval ellátott előcsar- 
nokon át jut a belépő a nagy, gazdagon festett és aranyozott fövestíbulumba. Ide 
torkol jobbról és balról a födött kocsímegállóktól vezető földszinti, 6 méter széles 
folyosó is. Innen 77 lépcsőfok közvetítésével, a főemeletre, a kupolacsarnok előtt levő 
felső vestíbulumba jutunk. 

A díszlépcső hossza 32 m., szélessége a felső falszínig 15*5 m., magassága pedig 
az alsó vestíbulum talajától a boltzáradékíg 20'90 méter. 

Az alsó, 5 méter széles lépcsőkar a főemeletnek mintegy fele magasságában 
elhelyezett fönyugvóhelyig visz, innen a lépcső a tér egész szélességében vezet a 
főemelet padozatáig. E nyugvóhelytöl jobbra és balra fekvő melléklépcsökarok a 
főbejárat fölött levő delegátiós terem előtt elvonuló, széles folyosóba nyílnak. 

A hosszfalak 4 — 4 pillér és 4 — 4 oszlop által 7 — 7 mezőre osztatnak s az itt 
elhelyezett, díszmüvekkel és üvegfestményekkel díszített, összesen 14, kétosztásű ablak- 
ból nyeri e nagyarányú csarnok világítását. 

A homlokfalakat a lépcsőkarok vonalaiban álló két-két pillér, 3 — 3 nyílásra osztja. 

A hosszfalak előtt álló pillérek és oszlopok teljesen megaranyozott fejezeteiből 
indul a gazdagon aranyozott és festett boltívek által egymástól elválasztott, bordák- 
kal és levelekkel díszített, zárókövekkel élénkített 7 — 7 emelkedő boltmezö, a mely a 
hosszfalak pillérfejezeteíből ugyanoda törekvő, 3 — 3 mezövei együttesen hordja a bolt- 
rendszer középrészét elfoglaló, gazdag tagozással egymástól elválasztott, de közö- 
sen kereteit, három, vízszintes tükörsíkot. 

Míg a kupolacsarnok sajátos alakításából kifolyólag figurális festésre alkalmas 
területtel nem bír, minélfogva ott a domináló épitömüvészetí kiképzés mellett a 
szobrászat és ornainentálís díszfestésnek jutott előkelő helye, addig itt, a lépcső- 



házban, a képzőművészet említett ágai mellett a monumentális falfestésnek is 
jutott szerep. 

A menyezeten kiképezett három tükörsíkot, a melynek két szélsője egyenkínt 8 
méter hosszú és 4*60 méter széles, középrésze pedig 4*69 méter hosszú és 3*40 méter 
széles, a törvényhozást allegorízáló, monumentális és Lotz Károly festőművész által 
„al tempera" modorban festett festmények díszítik. 

A pilléreken alkalmazott 4 konzolon, gazdag baldachínumok alatt, négy szobor áll, 
a koronázási jelvényeket hordó apródoké. A konzolok és baldachínumok bronzból 
készültek, a szobrok festett és aranyozott horganyöntvények. 

A mi a lépcsöházban felhasznált anyagokat illeti, arra nézve megjegyzendő, hogy 
az alsó lépcsőkar oldal-falburkolata gyúdí sötétbarna, a felső lépcsőkaré pedig gyúdí 
világosabb barna márványból készült, az összes ballustrádok talpköveít és födőköveít 
gyúdí chamoís-színü, a korlátok kis oszloptörzseít és lábazatait pedig vaskóhí piros 
márványból faragták. 

A boltrendszert hordó összes pillér gírolamoí sárga márványból, a 8 oszlop 
pedig barna-vörös, svéd gránítmonolítból készült. A korlátok kis oszlopocskáínak 

fejezetei tűzben aranyozott majoliká- 
ból valók. A boltbordák, a bolttükör- 
mezök keretelése és a falfelületek 
műmárványból (stukkó) készültek. 

Az 5*80 méter hosszúságig ter- 
jedő lépcsőfok-darabok nyersanyaga, 
minthogy a gyüdí bányában egy- 
idejűleg termelt anyag — a bánya 
akkor még nem lévén egészen feltárva 
— idejében rendelkezésre nem állott, 
s tekintettel a díszlépcsőnek a mil- 
lenniumi ünnepélyre leendő föltét- 
lenül szükséges befejezésére, a Karszt 
vidék Görz melletti, castelvenereí 
bányáiból vétetett ; kidolgozásuk 
azonban az épület területér történt. 

A lépcsöház boltozatának szerke- 
zete vasból készült és kettős tüzmen- 
tes födémé van. 

Ezek után áttérünk a kupola- 
csarnok leírására. 

A kupola 20*80 méter belső át- 
mérőjű szabályos tízenhatszögböl 
fejlődik, melynek tömege tizenhat, 
egyenkínt 4*438 m 2 alapterületű pil- 
léren nyugszik. 

E pillérek között tizenhat, egyen- 
kínt 3 m. szélességgel és a záradékig 
8*10 méter magassággal bíró, csúcs- 
íves nyílás vezet a sokszögű folyo- 
sóból a tulajdonképení csarnokba. 



Lépcsőházi részlet. A. bronz 
kandelábereket a Magyar fém 
és lámpaáru-gyár készítette 




24 



E tizenhat nyílásnak erősebb tagozással bíró tervezete fölött foglal helyet a szalag- 
szérűén körülfutó aranyozott övpárkánynyal az alsó résztől elválasztott páholyemeíet. 

A csarnok padlója fölött 9*74 m. magasságban fekvő páholyok körül, az alsó 
folyosó alapméreteínek megfelelő páholyfolyosó van elhelyezve, a melybe az alsó 
folyosóból két csigalépcső vezet. A kupolacsarnok magassága a boltzáróíg 27*2 méter. 

A csarnokot tizenhat, egyenkínt 2 m. széles és az ablak-díszmüvekkel együtt 
8*80 m. magas üvegfestésü ablak világítja, mely ablakok az architektúra belső és külső 
összhangzatos hatására való tekintetből olyképen vannak szerkesztve, hogy a külsők, 
a még jóval magasabbra fölépülö kupoladob tömegének arányához mérten magasabbra, 
a belsők pedig — a csarnok térhatása érdekében alacsonyabbra helyezvék. 

A csarnok magasságának mintegy fele részéből kiinduló boltozat bordái köböl 
valók, a köbordák közé tüzmentes, űgynevezett Rabítz-féle födém feszíttetett. A kupola 
16 pillérének bronzból készült hármas baldachínumaí alatt a honalapító, továbbá 
királyaink és erdélyi fejedelmeink legkiválóbbjainak horganyból öntött, aranyozott és 
színezett szobrai vannak, pajzsot, kardot vagy egyéb, az ábrázolt alak egyéniségét 
jellemző jelvényeket tartó, két-két apród között. 

E szobrok sorozata, a díszlépcső felöli előcsarnokból a kupolacsarnokba vezető 
középnyílással szemben levő átellenes középnyílástól baloldalt eső pillértől kezdve és 
jobbra folytatva a következő : Árpád, Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, 
II. Endre, IV. Béla, I. (Nagy) Lajos, Hunyady János, Corvin Mátyás, Báthory 
István, Bocskay István, Bethlen Gábor, I. Rákóczy György, III. Károly, Mária 
Terézia, II. Lípót. 

A pillérek lábazata almás! mészkőből, törzse pedig beszterczebányaí homokköböl 
készült; a boltbordák rendszerét hordó belső hármas osztású falpíllér-nyalábok 
sárgavörös siklósi (baranyamegyei) márványból valók. 

A pillérek falvastagságában kiképzett lízénák gírolamoí (Póla melletti), sárga 
márványból vannak faragva, a lizénák közötti pillérterületek melegszürke alapszínnel 
és vörössárga csíkokkal bíró sarrancolíní, a lízénák feletti övék pedig — a lízénák- 
nak megfelelően — gírolamoí márványnyal vannak burkolva. A páholyok lábazati 
párkánya alatt az alsó nagy nyílások öveinek magasságában levő falfelületek szintén 
sarrancolíní, de finomabb fajtájú márványnyal burkoltattak. A páholyok lábazati 
párkánya gyüdí (baranyamegyei), a páholynyílásokat részekre osztó oszlopnyalábok, 
valamint a páholyoromzatok fölötti falterületek burkolatai is vaskóhí (bíharmegyeí) 
piros márványból valók. 

A boltozat aranyozott bordahálózata bíaí márványból faragtatott, a boltfelületek 
ornamentikája domborműves. 

A padló siklósi vörös, piszkei sötétvörös, gyüdí sötétbarna, sárga és világos- 
barna és oberalmí szürke márványból fűrészelt és csiszolt lemezekből készült mo- 
zaíklapot mutat. 

Több művész működött közre az új orszagház figurális festményeinek meg- 
alkotásában. 

A képviselöház és főrendiházhoz tartozó társalgó-termek menyezetére Vajda 
Zsígmond festőművész „al tempera" modorban festményeket festett, a melyeknek 
tárgyát a mondavilágból és a történetből merítette. 

A képviselöház társalgójának menyezetképe — annak a kupolacsarnok felé eső táján 
— mondánk ama részét ábrázolja, a midőn a két testvér, Hunor és Magor gímszarvas 
vadászaton üldözőbe veszik a szarvast. 



25 



A képnek a csarnok másik bejárója felöli részén Emese álma. van megörökítve, 
mellette Atilla hősi serege a mint az égen Ázsiába visszatér. 

A főrendiház társalgójának menyezetére festett kép szélső részén Mátyás királyt, 
népe körében, igazságot szolgáltatva, látjuk. 

A festmény középső része két részből áll, az egyik részében Asztrík apátot lát- 
juk, a mint István fejedelemnek a szent koronát nyújtja át, míg a másik része a 
kereszténység diadalát jeleníti. 

A festménynek harmadik része is két jelenetből áll. Az egyikben az a momen- 
tum van allegorízálva, a midőn Könyves Kálmán korának szellemét messze túl- 
szárnyaló bölcsességgel emeli fel tiltó szavát a boszorkányok megégetése ellen. 

Az étterem menyezetére Krenner Viktor festőművész a Szüret, Aratás és 
Bőség, a terem oldalfalsíkjára Kríesch Aladár a Vadászat és Halászat, a terem 
hosszfalára pedig Spányí Béla jónevü festőművészünk festett kedves tájképeket, a 
melyek Trencsén, Klíssa, Visegrád, Arvaváralja és Vajdahunyad várát ábrázolják. 

A delegátusok termének oldalfalára Dudits Andor festőművész a kiegyezés betetőzését 
képező, 1867-íkí koronázás egyik kiváló és az ország védelmét jelképező momentumát, 
a kardvágás jelenetét festette, míg a főrendiházban az elnöki emelvénytől jobbra és 
balra lévő falsíkokon Jantyík Mátyás festőművésztől a Moriamur és Aranybulla 
czimü, addig a képvíselöház ülésterme ugyanazon helyén Vajda Zsígmond festő- 
művésztől az 1848-íkí országgyűlést és az 1867-íkí koronázást ábrázoló képét látjuk. 
A miniszteri tanács-terem menyezetére pedig Lotz Károly festőművész az Erély 
és Bölcseség czimü képeket festette, mig a lépcsöházakban Vajda Zsígmondnak 
Hazaszeretet, Egyházjog, Történelem és Igazság allegorikus menyezetképeít, a 
delegatió-terem folyosójának falfelületein pedig Dudits Andor festőművésznek 
Törvény, Vallás és kultúra , Hadviselés, Földmívelés, Ipar és Kereskedelem czimü 
képeit látjuk. 

Tájékozásul megemlítjük, hogy: 

a nagy társalgók menyezet-festményeí 

a Szüret, Aratás és Bőség festmények 

a Vadászat és Halászat „ . . 

Trencsén, Klíssa, Visegrád, Árva és Vajda-hunyad vára, 

festmények 

a kardvágás festmény . 

a Moriamur és Aranybulla 

az 1848. országgyűlés és az 1867. koronázás czimü képek 

az Erély és Bölcseség 

Hazaszeretet, Egyházjog, Történelem és Igazság czimü alle- 
gorikus képek 

és végül a Törvény, Vallás és Kultúra, Hadviselés, Föld- 
művelés, Ipar és Kereskedelem czimü falífestmények 

pedig 

kerültek. 

A helyiségek padozatait márványnyal, márványmozaikkal, Klenk-féle aszfalt par- 
kettákkal, amerikai parkettpadlóval és terrazzóval burkolták. 

Márványpadozatot találunk az előcsarnokban, a kupolacsarnokban, a miniszteri 
folyosókban, a delegatió-terem előtti folyosókban - márványmozaikot a képvíselöház 



159,000* — kor. 
15,600* — ,, 
35,700*— „ 

50,000* — ,, 
46,460*20 „ 

24,000* 
24,000*— „ 
24,000*— „ 

8,150*— „ 



50,000*- 



26 



déli oldalán és a főrendiház északi oldalán lévő folyosókban és a melléklépcsökben, 
Klenk-féle aszfaltparkettákat a „Házak" körüli folyosókban, a nagy társalgókban, az 
író- és olvasótermekben, a nagy étteremben, a nagy könyvtárban, a nagy ruha- 
tárakban és a delegátíó-teremben, terrazzó burkolatot a félemelet, földszint és pincze 
összes folyosóiban, amerikai parkettát pedig az emelet, félemelet és földszintnek többi 
helyiségeiben. 

A mennyezetek és oldal falburkolatok valamint a bútorok nagyobbára szlavóniai 
tölgyfából, többé-kevésbé gazdag faragással készültek. Kivételt csakis a miniszteri 
szobák képeznek, a hol a berendezés váltakozva tölgy-, dió- vagy mahagoní-fából való. 

A miniszterelnök dolgozószobájának berendezése mahagóni fából készült 
eozín berakásokkal. 

A bútorok plüssel, bársonynyal, aranyhímzésű moquettel és bőrrel párnázottak. 

Az ablakfüggönyök plüsböl és posztóból valók — egyesek gazdag aranyhimzéssel. 

A magyaros részletekkel díszített írókészleteket bronzból öntötték. 

Az új országház fűtési és szellöztetési berendezése a magyar műszaki tudomány 
diadalát hirdeti, mert ily nagyterjedelmü, jól sikerült berendezés egy épületben, az 
egész contínensen nem található, és mint ilyen, mintául szolgál a külföldnek. 

Az űj országházzal kapcsolatosan, az V. kér., Rudolf-rakpart 20 — 21. szám alatt 
épült bérház udvarán van az országház gép- és kazánháza. 

E kazánházban, a mely az országháztól mintegy 150 méternyire fekszik, 4 drb. 
Babkock-Vilkox-rendszerü forrcsöves gőzkazánt találunk. 

E kazánok közül 3 drb., egyenkínt 204 m 2 és 1 drb., 113 m 2 vízzel érintkező fütö- 
felülettel bír, összesen tehát 725 m 2 fütöfelület áll rendelkezésre. E fütöfelületböl, 
azáltal, hogy a négy kazán egymástól teljesen elkülöníthető, a külső levegő hőmér- 
sékletének megfelelően 7, kűlömbözö nagyságú fütöfelület vehető igénybe ; nevezetesen 
113 m 2 , 204 m 2 , 317 m 2 , 408 m 2 , 521 m 2 , 612 m 2 és végül az egész fütöfelület, azaz 725 m 2 . 

E kazánokban 6 légkörnyomású üzemfeszültséggel bíró gőzt fejlesztenek. 

A fejlesztett gőz, a járható, földalatti csatornában elhelyezett és höveszteség ellen 
gondosan elszigetelt, kovácsolt vasból készült, 200 "ín, illetőleg 150 "U átmérőjű és 
420 m. hosszúságú csővezetéken az új országház közepén lévő pincze két elosztó 
helyiségébe jut. E két gőzvezeték közül az egyik üzemzavar esetére tartalékul szolgál. 

Az említett elosztó helyiségek egyike a képviselöház és a vele kapcsolatos helyi- 
ségeket, a másik a főrendiház és hozzátartozó helyiségeit táplálja, míg a közös 
helyiségek mindkét elosztóból kezelhetők. 

Az elosztó helyiségek mindegyikében 5 drb. gözelosztó van, a melyek közül az 
úgynevezett fögözelosztó, a kazánházból átjövő, 6 légkörnyomású gőzt fogadja magába 
s a rajta lévő önműködő, gőznyomást csökkentő szelepekkel IV 2 légköri nyomásra 
redukálva, azt a 4 mellékelosztónak adja át. 

E négy mellékelosztó közül az egyik a szellőztetéssel kapcsolatos gözlégfütésre, 
a második a körmozgásu gözlégfütésre, a harmadik az alacsony nyomású gőz- 
kazánok táplálására, a negyedik a szellőztetéshez szükséges levegő előmelegítésére 
szolgál. 

Az első rendszerhez a „Házak" üléstermei, a delegátió-terem, a bizottsági termek, 
a nagy társalgók, a miniszteri tanácsterem, a folyosók, az étterem és a kapcsolatos 
helyiségek tartoznak. 

A fűtés a következőképen történik: 

A fütendö, illetőleg szellőztetendő helyiségek alatt, a pincében egy-egy fűtő- 




kamra van, a melyekben a levegő felmelegítésére, a 
szükséges fütöfelülettel rendelkező bordás öntött vascsövek 
vannak elhelyezve. Ezek a bordás csövek két csoportra 
vannak osztva, úgy, hogy az egyik csoport a teljes futó- 
felület V 3-át, a másik pedig annak 2 /3-át képezi. 

Az elosztóhelyíségben lévő e czélra szolgáló egyik 
mellékelosztóból a IV 2 légk. nyomású gőz, csöveken, a 
fütökamrákban elhelyezett s a külső levegőtől teljesen 
elzárt, bordás csövekbe vezettetik és pedig vagy az egyik, 
vagy a másik csoportba, avagy mind a kettőbe a szerint, 
a mint azt a külső levegő hőmérséklete megkívánja. 

A bordás fűtő csövekbe vezetett gőz a csöveket fel- 
melegítvén, azok a fütökamrában lévő levegőt is fel- 
melegítik. 

Minden egyes fütökamra padlójában egy-egy nyílás 
van, a melyen át a fűtésre illetőleg szellőztetésre szük- 
séges levegő a kamrába jut, még pedig akként, hogy e 
nyílások földalatti csatornákkal, az országház előtti két 
szökökuttal vannak összekötve, a melyeken át folyton 
friss, hideg levegő jut be. 

A fütökamrában felmelegített levegő, a kamra me- 
nyezetének nyílásán és az e fölött, a falban lévő függélyes 
csatornán át jut azután rendeltetési helyére. 

E levegőt bevezető csatornák nyílásai az egyes helyi- 
ségekben a padlótól körülbelül 2 m. magasságban van- 
nak, és díszes, elzárható redőnyökkel bírnak, ügy, hogy 
a levegöbevezetés a szükség szerint szabályozható. 

Az előbb említett függélyes csatornák, a pínczepadló 
alatti, friss légcsatornákkal szintén össze vannak kötve, 
még pedig azért, hogy a termekbe vezetendő, melegített 
levegőt, a szökökutakból jövő, még hideg levegővel 
keverni, azaz, hogy a termekbe jutó levegő hőmérsékletét 
szabályozni lehessen. E keverő csatorna, valamint a fütö- 
kamrába nyíló friss levegőt bevezető, és a meleg levegőt 
elvezető csatornák, a kamrán kívül külön-külön kezel- 
hetők, illetőleg szelepekkel a beömlő levegő hőmérséklete 
tetszés szerint szabályozható. 

Minthogy így a fütött termekbe nagy mennyiségű 
levegő vezettetik be, pl. az üléstermekbe óránként körülbelül 20,000 m 3 , gondoskodni 
kellett arról is, hogy ugyaníly mennyiségű romlott, illetőleg fölhasznált levegőt el 
lehessen vezetni, a mely czélra a termek oldalfalaiban lévő függőleges, légelvezető 
csatornák szolgálnak, ezek a csatornák a termek padlójától az épület tetejére vezetnek. 

E levegőt elvezető csatornák a termekben ügy a padlónál, mint pedig a mennye- 
zetnél redőnyös nyílásokkal bírnak, a mely nyílások közül az alsó, a téli szellőzte- 
tésre, tehát a hidegebb levegöréteg elvezetésére, míg a felső a nyári szellőztetésre, 
tehát a melegebb levegöréteg elvezetésére szolgál. 

A „Házak" üléstermeinek és két bizottsági teremnek kivételével az összes göz- 



Kandeláber bronzból. 
Készítette Kulcsár Sándor és Társa, 
most Bollmann Lajos. 



légfűtésre berendezett helyiségek, a levegő mozgását mechanikai utón előidéző gépek 
segedelme nélkül fütetnek, mert a légvezetö csatornák e helyiségekben oly nagy 
keresztmetszettel bírnak, hogy azokon a hö-külömbségen és magasságkülömbségen 
alapuló természetes légmozgás következtében a fűtés és szellőztetéshez szükséges, 
elegendő mennyiségű levegő vezettetik be, illetőleg távolíttatík el. Az ilyetén fűtésre 
berendezett helyiségekbe mechanikai utón is vezethető be levegő, még pedig a friss 
levegőt bevezető csatornákban elhelyezett, hat drb., elektromos pulzíos-ventilátor sege- 
delmével ; e ventilátorok óránként körülbelül 160,000 m 3 friss levegőt szállítanak a 
termekbe. A légelvezetö csatornákban pedig 9 drb. elektromos, exhausztoros-ventílátor 
működik. 

A „Házak" üléstermeinek fűtése, szintén gözlégfütéssel történik, eltéröleg azonban 
az előbb említett fűtési módozattól, a mennyiben a meleg levegő vagy a padlóban 
lévő s rácsokkal fedett nyílásokon jut a termekbe s ebben az esetben a rósz levegő 
a famennyezeten lévő csillár nyílásokon távozik, avagy pedig megfordítva a meleg 
levegő a csíllárnyilásokon jut a termekbe s a rósz levegő pedig a padló rácsos 
nyílásain megy el. 

E levegöbevezetés átváltásához szükséges csatornák és csappantyúk az üléstermek 
alatt a földszinten vannak. E csatornák egyúttal a meleg levegőnek a friss levegővel 
való keverésére is szolgálnak. 

Az üléstermek alatt a félemeleten lévő helyiségek pedig arra valók, hogy a fütö- 
kamrából feljövő meleg levegő, — a melyhez a földszinti keverö-kamrában a szük- 
ség szerint hideg levegőt kevernek, — az ugyan itt levő nyugtató kamrában 
megállapodjék, hogy az alulról történendő fűtés esetében a padlóban elhelyezett, 32 m 2 
felületű rácson keresztül a lehető legcsekélyebb sebességgel jusson a terembe, miáltal 
a léghuzam teljesen elkerülhető. E berendezés az 1901. és 1902. év telén megtartott 
próbafűtések alkalmával kitűnőnek bizonyult. 

Az elhasznált levegőt az előbb említett esetben az üléstermekből nem a tetőre 
vezetik, hanem az említett bármelyik fűtési módozatok mellett is — a rósz levegőt 
elektromos, exhausztoros-ventílátor segedelmével, a terem közepe alatt lévő aknába 
szívják, a honnan a pince padlója alatti csatornán át a Dunaparton ömlik a 
szabadba. 

Az előcsarnokok, lépcsöházak és kupolacsarnok fűtése szintén gözlégfütés, azzal 
a külömbséggel, hogy itt a helyiségbe vezetett, felmelegített levegő lehűlés után újból 
visszatér a fütökamrába és így a fűtésre szolgáló levegő folytonos körmozgást végez. 

Alacsonynyomásu gőzfűtés van az eddig még fel nem sorolt helyiségekben, 
ilyenek a könyvtár, irattár, a földszinten és félemeleten levő irodahelyiségek, folyosók 
szolgálati lépcsők. 

E fűtésnél az épület déli és északi szárnyában, a pínczében két-két, továbbá az 
épület középső részében, ugyancsak a pínczében 4 drb. alacsonynyomásu gőzkazán 
van felállítva, a melyeknek belsejében vörösréz kanyargó csövek vannak. E csövekbe 
a megfelelő mellékelosztóból IV 2 légk. nyomású gőzt vezetnek, a mely a kazánokban 
lévő vízből 04 légk. nyomású gőzt fejleszt. Az ekként fejlesztett gőz, a píncze 
mennyezetén vezetett és höveszteség ellen gondosan elszigetelt elosztó csővezetéken 
és a falakba fektetett, függőleges vezetékbe, innét pedig a fütendö helyiségnek ablak- 
fülkéibe elhelyezett, bordás elemekből álló kályhákba jut, a hol kondenzálódík és viz 
alakjában egy másik, e czélra szolgáló — részben a falban, részben pedig a píncze 
padlójában elhelyezett csővezetéken — visszafolyik az alacsonynyomásu kazánokba. 



E bordás elemekből álló kályhák, — a melyek az egyes helyiségeket fűtik, — 
egy-egy szabályozó szeleppel birnak, a melylyel a gözlevezetés a szükséghez képest 
szabályozható. 

Az alacsonynyomásu gőzfűtésre berendezett helyiségekben a levegő nem változik, 
mert a helyiségben lévő fűtőtest mindig a helyiség légtartalmát melegíti. Minthogy e 
helyiségekben rendesen többen tartózkodnak, mi sem természetesebb, hogy e helyi- 
ségekbe is szükséges a friss levegő hozzávezetéséröl gondoskodni, hogy a már elhasz- 
nált, illetőleg romlott levegő szintén elvezettessék. Minthogy azonban téli időben 
a külső levegőt a helyiségekbe hidegen bevezetni nem lehet, gondoskodni kellett 
arról is, hogy ez a levegő, a helyiségekbe jutás előtt, kellőleg elömelegíttessék. 
Erre a czélra szolgálnak a pínczében elhelyezett előmelegítő kamrák, melyek abban 
különböznek a gözlégfütésre szolgáló fütökamráktól, hogy ezekben a levegő hőmérsék- 
letét csak a szoba hőmérsékletére (-f-20"C.) melegítik fel, tehát ez fűtésre még alkal- 
matlan, hogy továbbá a friss levegőt nem az épületelőttí szökökutakból, hanem közvet- 
lenül az udvarokból nyerik. 

Az előmelegítő kamrák egyéb berendezése, a friss levegő be- és a meleg levegő elve- 
zetése, továbbá az egyes helyiségbe a levegőnek be- és elvezetése teljesen úgy történik, 
mint a gőzlégfütésnél. 

A lecsapódott vizet az elosztó helyiségekben, a padló alatt lévő gyűjtő-tartókba 
vezetik, a honnan egy külön csővezetéken visszafolyik a kazánházban lévő tartókba, 
s azt újból felhasználják a kazánok táplálására. S minthogy ennek a gőzből kondenzált 
víznek még mindig meglehetős hőfoka van az a kazánok gazdaságos kezelését 
nagyban elősegíti. 

Az 1901. és 1902. év telén szerzett tapasztalatok szerint, 100 m y -nyí helyiségnek 
óránkénti fűtése, beleszámítva a fogyasztott szén- és vízmennyiséget, továbbá a vilá- 
gítás, salakfelvonás és elfuvarozás, tisztítóanyag és személyzet stb. költségeit 1*6 
fillérbe kerül. 

Az összes fütendö helyiségeknek köbtartalma, a píncze helyiségeit is beleszámítva, 
körülbelül 250,000 m :i . 

A fűtőtestek felülete, a melyek az összes helyiségek fűtésére szolgálnak 

a szellőztetéshez szükséges levegő felmelegítésére szolgáló fűtőtestekkel együtt 
8640 m 2 . 

A teljes szellőztetés és fűtés alkalmával óránként körülbelül 200,000 m ! friss levegő 
vezettetik az épületbe. 

Az egész épület fűtéséhez, abban az esetben, ha a külső hőmérséklet — 20 n Celsius, 
óránként 4,300.000 kalória szükséges. 

A lépcsőkön kívül személyközlekedésre 10 személyfelvonót alkalmaztak, még pedig 
a képvíselöház déli oldalán kettő, 3 — 3 személyre, az ülésterem közvetlen közelében kettő, 
7—7 személyre és a nagy ruhatár mellett egy, 7 személyre való, összesen tehát 5 személy- 
fölvonó, a melyeken egyszerre a líftvezetökön kívül — 27 személy, egy óra alatt pedig 
600 személy kényelmesen szállítható. Ezenkívül az étteremben két ételfelvonó is van 
alkalmazva. Ugyanennyi lift van a főrendiház oldalán is. 

Ezek a liftek a legjobb minőségű, Freissler-féle elektromos erőre berendezettek, a 
melyek minden tekintetben a legnagyobb biztonságot nyújtják. 

A lifteken alkalmazott biztonsági készülékek a következők: 

a) egy fogó készülék arra az esetre, ha a felvonó fülkét tartó sodronykötél elsza- 
kadna ; e készülék a fülke lezuhanását a legbiztosabb módon meggátolja, 



30 



b) egy biztonsági készülék, mely abban az esetben, ha a fölvonó a meghatározott 
menetsebességnél gyorsabban haladna, a fölvonót minden lökés nélkül megállítja, 

c) egy biztonsági készülék, mely a felvonót megállítja, ha útjában akadály 
lenne, 

d) egy biztonsági készülék, mely a fölvonó indítását megakadályozza akkor, ha a 
fülkeajtó esetleg még nyitva volna, avagy azonnal megállítja, ha a menet alkalmával 
valaki a fülkeajtót kinyitná és a kiszállást megkísérlené, 

e) egy biztonsági készülék arra az esetre, ha a fölvonó két emeletrész között önma- 
gától megállana; ebben az esetben a fölvonó kézíerövel hajtható készülékkel a legköze- 
lebbi kíszállóhelyíg vezethető, 

f) biztonsági készülék, arra az esetre, ha a sodronykötél valami oknál fogva 
meglazulna, 

g) ha a fölvonó a végállomásokon esetleg túl menne, az áram önmüködőleg 
megszakad, 

s végül h) a fülkeajtókon önműködő ajtózárt alkalmaztak, mely az ajtót csak akkor 
engedi kinyitni, ha a fülke kíszállóhely előtt áll. Ugyanilyen zárak vannak az akna 
ajtókon is, tehát ezek is csak akkor nyithatók, ha a fölvonó a kíszállóhely előtt áll. 

A személyfölvonók fülkéi mahagonífából, díszes berakással készültek. 

A tüzbíztosságról is minden tekintetben gondoskodva van. Erre a czélra szolgál első 
sorban a villamos ör-ellenörzö és tűzjelző készülék. Örellenörzö állomás az épületben 
78 helyen van. 

Az ellenőrző készülék olyan rendszerű, hogy mulasztás esetén az ellenőr- 
szobában a jelzöharang megszólal és egy nagy számjelzötáblán azon állomás száma 
látható, melyen a mulasztás történt. A tűzjelző készülék vékony üveglappal van 
fedve. Tűzveszély esetén az üveglap bezúzatván, a tűzjelző szobában levő jelzö- 
harang megszólal, egyszersmind az örellenörzö készülékhez hasonlóan, jelzőtáblán 
mutatja a tűzveszély helyét. 

A tüzbíztosságról való gondoskodás legfontosabb eszköze a villamos szivattyú- 
berendezés, mely tűzveszély esetén a szükséges vízmennyiséget szolgáltatja. A buda- 
pesti vizmü nyomása nem elegendő arra, hogy a víz az uj országház maga- 
sabb részeibe tűzveszély esetén följusson. Erre a czélra elektromotor által hajtott 
szívattyuberendezés szolgál, mely 10 légköri nyomással perczenként 2600 liter vizet 
szállít. Ez a szivattyú két, 10 m ’ ürtartalmu kazánnal áll összeköttetésben. Az önmű- 
ködő índítókészülékkel ellátott villamos motort, a budapesti általános villamossági 
részvénytársulat hálózatához kapcsolták. 

Az önműködő índítókészülék a kazánok 8 légköri nyomásánál működik és 
10 légköri nyomásánál kikapcsolódik. Valamely vízcsap megnyitásánál a vizet a 
kazán szolgáltatja, ha annak nyomása 8 légköri nyomás alá száll, ügy a szivattyú 
működése veszi kezdetét. Ily módon a szívattyűberendezés minden pillanatban 
készen áll. 

A víllámütés ellen az épület legmagasabb pontjain alkalmazott, 63, platínacsűcscsal 
ellátott, vörösréz villámhárító védi az épületet, melyek egymás közt, valamint a föld- 
vezetékkel, vörösrézkábellel vannak összekötve. 

A földvezetékek végein egy irr nagyságú vörösrézlemezek vannak, melyeket a 
Duna 0-pontjáíg leásták. Az építményben levő összes fémtömeget is összekötötték a 
vilíámhárítóvezetékkel. 

A távbeszélő-berendezés gyengeáramú, 24 távbeszélő-állomással, mely a városi 




hálózattal is összeköthető. 
A távbeszélő -központban 
elhelyezett főóra az épület 
különböző részeiben elhe- 
lyezett, 108, Kulícska-féle 
villamos órát hajt. 

Az ülések kezdetét vil- 
lamos csengők jelzik, me- 
lyek kapcsoló 
szerkezete az 
elnöki emelvé- 
nyen van el- 
helyezve. Az 
összes vezeték 
hálózat Berg- 
mann-féle csö- 
vekben halad. 

Az épület 
belső falait színes már- 
vány, festett ornamentálís 
dísz borítja. E színes fa- 
lakkal összhangzóan ké- 
szültek a színes ablakok, 
melyek néhol groteszk dí- 
szüek, (pl. a delegátiós 
terem előtti folyosóban), 



Csillár alumínium- 
bronzból, 
a miniszterelnök 
dolgozószobájában. 
Kovácsolta 
Jungfer Gyula. 



másutt egyszerűen orna- 
mentálís díszüek; min- 
denütt azonban megegye- 
zők azzal a szellemmel, 
mely az épület belső díszí- 
tésében megnyilatkozik. 

Általában az egész épü- 
let a harmóniának töké- 
letes megtes- 
tesülése; benne 
az építészet a 
szobrászattal 
és festészettel 
karöltve lélek- 
emelő akkord- 
ban hangzik 
össze. 

Legyen az 
újabb ezer évben boldo- 
gabb időknek tanúja e 
hatalmas palota s vezes- 
sék a benne hozott tör- 
vények szeretett hazánkat 
eddig el nem ért felvírá- 
gozásra. 



AZ ÉPÍTKEZÉS költségei. 



1. Föld-, kömíves- és elhelyező-munka 6.678,627*28 kor. 

2. A kazán- és gépház összes munkáira 230,625*39 „ 

3. Rabítz C.-féle szab. tüzmentes födémekre 186,161*74 ,, - 

4. Kőfaragó-munkára 6.452,335*09 „ 

5. Lépcsözetek, lépcsőfokok és rakpartfal kőfaragó-munkáira 389,731*60 „ 

6. Vasnemüek; hengerelt és szögecselt tartók, alátétlemezek, 
falkapocs-vasak, áttolók, gyűrűk és ékek, továbbá vas- 

tetök és vaslépcsökre 1.427,861*53 „ 

7. Ácsmunkára 212,039*96 „ 

8. Palafödö-munka és kátránylemez födésre 91,151*92 „ 

9. Bádogos- és domborító-munkára 358,440*96 „ 

10. Asztalos-, lakatos- és mázoló-munkára 1.350,211*69 „ 

11. Üveges-munkára 144,671*29 „ 



Átvitel . 17.521,858*45 kor. 



34 



A műszaki kír. ellenőr ség: 

Ney Béla min. tanácsos, műszaki ellenőr. 

Steínhausz László műszaki tanácsos, helyettes műszaki ellenőr. 

Bayer Béla kír. főmérnök. 

Heídrích László kír. főmérnök. 

Gluzéky Lmre min. számtanácsos, időközben nyugalomba vonult. 

Lazár Lmre min. számvizsgáló. 

Schmídt Károly min. számellenör. 

A felülvizsgál ó-b í z o 1 1 s á g : 

Míhaloüíts Antal min. tanácsos, időközben nyugalomba vonult, helyette 
Lukse-Fábry Béla min. oszt. tanácsos, mint a bizottság elnöke az építés 
befejezéséig. 

Mezey Béla min. számtanácsos, később helyette az építés befejezéséig 
Ary László min. számvizsgáló. 



AZ építési munkákat és szállításokat 

A KÖVETKEZŐK ESZKÖZÖLTEK: 



h A föld-, kőműves- és elhelyező munkákat: Holtzspach A. fiai és Hauszmann 
Sándor. (A munkákat vezettek : id. Holtzspach Nándor. Obrincsák József, főmérnök, 
Hörcher József és Császár János íöpallérok.) 

2. A kőfaragó-munkákat, márványok szállítását : Hauszmann Sándor, utóbb Seenger 
Béla (a munkákat vezette Haschek János, Král Ferencz es Král Gyula). 

3. A biai, varazsdi, bóthí, várpalotai, beszterczebányai és maléhegyi kőanyag 
szállítását: Ney Ede és társa. (A czéget képviselte: Ney Lipot, Ney Lmre és Patai 
Ignácz.) 

4. A csobánkai kölépcsöfokok szállítását :. Schwarzmann Sebő. 

5. A kolozsmonostori nyerskö szállítását : Smiehl Dávid. 

6. A sűttöi és haraszti köböl való munkákat: Holdampf Sándor. 

7. A svéd és mauthauseni gránit szállítását: a bécsi „Union Baugesellschaft **. 

8. A járda gránit-szegélyköveket : a „Kissebesi gránitbányák Részvénytársaság'*. 

9. A sarancolini márványok szállítását : a „Bagneres de Bigorre" társulat. 

10. Ajtótokok szállítását : Neuschloss Ödön és Marczel. 

1 1. Ácsmunkák szállítását : Mikes Frigyes. 

12. Vaskapcsok szállítását (az első évben) továbbá lépcsökorlátokat Arkay Sándor. 

13. Hengerelt és szögecselt tartók, vastetök, vaskapcsok, bronztárgyak és hor- 
ganyszobrok szállítását : A „Schlick-féle vasöntöde- és gépgyár-részvénytársaság". 

(A munkálatokat vezették : Schlick Béla, később Thaly Zsigmond vezérigazgató, Vajda 
Béla igazgató, Kőim János, Kelényi Gyula főmérnökök, Vajda László és Marmorstein 
Ármin mérnökök és id. Herpka Károly osztályvezető.) 



14. Kovácsolt vasmunkák, 
lakatos - munkák szállítását: 
Jungfer Gyula. (A munká- 
kat vezette : Jungfer Ferencz, 
mint művezető : Takács Elek 
és Polgár Károly). 

15. Majolika-munkákat és a 
pyrogranít szobrokat '.Zsolnay 
Vilmos, (a munkákat Zsolnay 
Miklós jelenlegi czégtulajdo- 
nos vezette.) 

16. Bádogos- és domborító- 
munkák, fűtő- és szellöztetö- 
és (utóbb) a vízvezetö- és 
csatornázó-berendezések szál- 
lítását : A „Zellerín M.-féle 
részvénytársaság “. (A mun- 
kákat vezették: Doctor Gyula, 
Frees L. igazgatók, Hehleín 
István és Fekete Odón fő- 
mérnökök és Berger Oszkár 
mérnök.) 

17. A kátránylemezzel való 
fedéseket : Bíehn János. 

18. A vizvezetö- és csator- 
názó-munkákat (előbb): A 
,, Hunnía-részvény -társaság “. 

19. A palafödö - munká- 
kat : Umbach Rezső utódja 
Tomschay Károly és Sandro- 
schítz utódja Dobaí János 
udvari szállító. 

20. Az asztalos munkákat 
(ajtók és ablakok) : Míchl 
Alajos, Csepreghy János, 
(művezető Petrovits József), 
Gregersen G. és Fiai, Thék 
Endre. 

21. A mázoló munkákat: 
Ehrlích Miklós (a munkákat 
vezették Ehrlich József és 
Scheíbner József). 

22. A díszfestö és aranyo- 
zási munkákat: Scholtz Ró- 
bert udvari festő. (A munkát 
a helyszínén vezette Steín- 
háusel János jelenlegi ezég- 




Gyertyatartö 

és asztali lámpa bronzból, 
a miniszterelnök dolgozó- 
szobájában Készítette a 
Magyar fém- és lámpaáru- 
gyár. 




tulajdonos és Wilhelm Manó 
és Títze Ferencz művezetők. 

23. Az üvegfestésü ablakok 
szállítását: Róth Miksa és 
Forgó és társa (az utóbbi 
munkáit vezette W altér Guídó 
és Postek György). 

24. Az ideiglenes üvege- 
zést : Schwartz A. és Fiai (a 
munkákat vezették: Schwartz 
Antal és Schwartz Imre cég- 
tulajdonosok). 

25. A tüzmentes födéme- 
ket : Rabítz C., majd Hörcher 
testvérek és Ilgner (A ezéget 
képviselték: Hörcher József, 
Hörcher János és Hörcher 
Márton, a munkákat Ilgner 
Ferencz vezette) utóbb pedig 
Bíehn János készítette. 

26. A villámhárító beren- 
dezést: a „Helíos u részvény- 
társaság. 

27. A mozaik és terrazó- 
munkák szállítását: Melocco 
Péter. 

28. Az aszfaltburkolatokat: 
a Magyar aszfalt részvény- 
társulat (Elnök: Dr. Országh 
Sándor, vezérigazgató Popper 
István, igazgató Héder Sán- 
dor ). 

29. Az ornamentálís szob- 

rász és műmárvány-munká- 
kat, valamint a csillárok, s 
egyéb világítótestek, írókész- 
letek és elnöki csengetyük 
mintáit: íd. Marhenke Vilmos, 
(a munkákat vezették: ífj. 

Marhenke Vilmos jelenlegi 
cégtulajdonos, továbbá Palát 
Ferencz és Foíttin Nándor 
szobrászok). 

30. Az udvarok keramít- 
burkolatátés a kupolacsarnok 
márványburkolatát: Walla 
József. 



35 



31. A kemény és puhafa-padlókat: Neuschloss Ödön és Marcell (a munkákat 
vezette : Protovínszky József). 

32. A Klenk-féle aszfalt-parkettákat : Klenk Gyula. 

33. Az oldalfalburkolatokat és mennyezeteket: Thék Endre, ki a Házak ülés- 
termei mennyezeteit is készítette (a munkákat vezették: Papp Gábor és Rupprích 
Károly gyárígazgatók és Wískus János művezető). Michl Alajos (a munkákat 
vezették: Pízínger Lajos jelenlegi czégtulajdonos és Michl Miklós). Gregersen G. és 
Fiai (munkákat vezették Gregersen Nils czégtulajdonos, Décsey József és Andrísska 
Károly). 

34. Bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat: Thék Endre készítette, azonkívül 
a miniszterelnöki és összes miniszteri szobák teljes berendezéseit. Michl Alajos , (czég- 
tulajd. Pízínger Lajos), Csepreghy János (művezető Petrovits József), Tálos és társai 
(a munkákat vezették: Tálos Pál és Petrassovíts József), Nagy József, Kántor Tamás, 
Szabó József, Bodon Károly és fia, Páal Gergely, Valnícsek Béla, Melczer Nándor. 

35. Párnázott bútorokat és függönyöket : Gelb M. és Fia (a munkálatokat vezették : 
Gyomról Manó czégtárstulajdonos és Petényi József), Kröszl János, Kozílek János 
és Fia, Agai Sándor , Bernsteín József és Fia, (a munkákat vezette: Bernsteín Sándor ). 

36. Tömören hajlított fabútorokat: A beszterczebányaí hajlított fabútor gyár 
(Igazgató : Wottocsek Henrik, képviselő Pipísz Vilmos). 

37. A végleges üvegezést: Forgó és társa (a munkákat vezette: Forgó Miklós 
czégtulajdonos). 

38. A gázvílágításí vezeték berendezést : Az osztrák-magyar légszesztársulat Buda- 
pesten. (A munkákat vezették: Kleinert Ármin igazgató, Alpár József főnők, Gehring 
Károly főmérnök és Szluka Károly mérnök). 

39. Az electromos világítási vezetékberendezést: Ganz és társa vasöntöde és gép- 
gyár részvénytársaság elektromos osztálya: (A munkákat vezették: Cserháty Jenő, 
igazgató, Herzog József főmérnök, Goldberger Ernő főmérnök, Ábel Ignácz és 
Czeíner Rezső mérnökök). 

40. Csillárokat és egyéb világítótesteket: a) kovácsolt rézből és vasból készítettek: 
Jungfer Gyula, Lepter János, Páder Nándor lakatosmesterek, b) Bronzból öntöttek : 
A magyar fém- és lámpaáru-gyár Budapesten, (a munkákat vezették : Díttrích Károly 
és Hartmann Róbert igazgatók, Schul Ignácz mérnök és Léhránt Ödön). Ganz és 
társa vasöntöde és gépgyár r.-társaság, Kulcsár és társa, most Bollmann Lajos. 
(A munkákat vezették : Kulcsár Sándor és Színovácz Ede, Kísslíng Rudolf és fia 
(a munkákat Kisslíng Alfréd czégtulajdonos vezette). 

41. A szőnyegeket szállították: Haas Fűlöp és Fia (képv. Fehér Károly), A po- 
zsonyi szövőískola. A torontáli szönyeggyár r.-társaság. A zsolnai katonaposztó- és 
takarógyár r.-társaság. (Igazgató Vogl Samu, a munkákat vezette: Redner Hugó 
gépészmérnök). 

42. A főrendiház és képvíselöház ülésterme, a delegáczíó-terem, valamint a nagy 
könyvtár berendezését: Michl Alajos (czégtulajdonos Pízínger Lajos) azok kárpitos 
és börmetszésí munkáit: Físchhof Jenő iparművész készítették. 

43. Az electromos üzemre berendezett személy- és teher-fölvonókat : Freissler Antal 
budapesti gyára. 

44. A házi távíró-telefon és tűzjelző-berendezést : Süss Hermann és társa czég 
(a munkákat a helyszínén Bartels Arthur mérnök vezette). Az elektromos órákat: 
Kulícska Antal órás. 



37 



45. A bronz íróasztali készleteket és elnöki csengetyüket és a miniszterelnök szobá- 
jában lévő márványkandalló bronzbetéteít : A magyar fém- és lámpaáru gyár 
Budapesten. 

46. A pánczélszobát : Arnheím S. J. czég. 

47. A vászonrolettákat : Gelb M. és Fia és Paschka Lajos és Társa szállították. 

48. A világításhoz szükséges electromos áramot pedig: A budapesti általános 
villamosság szolgáltatja. (Igazgató : Fodor István , titkár : Seltenreích Kornél. A mun- 
kákat Rothmayer István mérnök vezette.) 

49. Az állandó országházzal kapcsolatosan épült bér- és kazánház, föld-, kömíves- 
és elhelyező-munkáit : Peterek és Wagner vállalkozók. (A czéget képviselték : Wagner 
Marczel és Wagner Julián mérnökök.) 

50. A kazánházban elhelyezett 4 drb Babkock-Wílkox rendszerű forrcsöves gőz- 
kazánt: A Danubíus-Schoeníchen-Hartmann egyesült hajó- és gépgyár r.-társaság 
(A kazánok Rotter Lajos — igazgatóhelyettes — főmérnök felügyelete alatt készültek.) 



AZ ÚJ ORSZÁGHÁZBAN 
AZ ELSŐ ÜLÉST 
A KÉPVISELÖHÁZ 
1902. OKTÓBER HÓ 8-ÁN 
TARTOTTA MEG. 





ALAPRAJZOK 




tnpitai t 



f 



mww 

^iü 1 







MÜMELLÉKLETEK 




Dunai homlokzat. 




2. Dunai homlokzatrészlet az egyik kőtoronynyal. 

A nyers kőanyagot Ney Ede e's társa szállította. 





3. A dunai kőtorony részlete a kupolából nézve. 




4. Részlet a dunai homlokzatról. 

A kőfaragó munkát Hauszmann Sándor szállította. 






5. Árkádsor a dunai oldalon. 

Az ívlámpákat vasból kovácsolta: Lepter János, 





6. Erkély a dunai oldalon. 

A szobrászmunkát Marhenkc Vilmos készítette. 




7. Loggia a dunai oldalon. 

A terrazzó-padozatot Melocco Péter szállította. 






Városi homlokzat a főbejáróval. 






9. A városi homlokzat délkeletről 





10. A főbejáró déli kocsialáhajtója. 






11. Városi homlokzatrészlet a főrendiház ülésterme tetőzetével. 





Mi 




12. A főbejáró az oroszlánokkal. 

Mintázta Markup Béla, bronzból öntötte a Schlick-féle vasöntöde e's gépgyár r.-t. 




13. A főbejáró rácsoskapuja. 

Vasból kovácsolta : Jungfer Gyula. 





14. Déli homlokzat. 





15. A képviselőház kocsialáhajtója, Szt. István szobrával. 

Az ornamentális szobrászmunkát Marhenke Vilmos készítette. 




16. A kupola a város felől. 

A palafödő munkát Dobay János és Tomschay Károly készítette. 






17. Tetőnézet. (Képviselőház.) 





18. Sarokrészlet a főrendiház ülésterme tetőzetéről. 





19. A förizalit tetőzetének részlete. 

A bádogos és domborító munkát a Zellerin M.-féle gyári r.-t. készítette. 




20. A főrendiház nagyudvara, 





21. Udvari főpárkány. 

A szobrászmunkát Marhenke Vilmos, a pyrogranit-munkát Zsolnay Vilmos készítette. 






22. Az előcsarnok. 





23. Részlet az előcsarnokból. 

A diszfestő és aranyozó munkát Scholtz Róbert készítette. 






24. A főlépcső melletti folyosó. 

A csillárokat a Ganz és társa vasöntő és gépgyár r.-t. elektromos osztálya készítette. 





25. A főlépcsöház a kupolacsarnok felé 





26. A főlépcsőház a főbejáró felé. 



M *> *. **Í3fc»** 

m ' - : • 




27. A kupolacsarnok. 

A márványpadldt Walla József fektette. 




28. A kupolacsarnok körüli folyosó. 

A márványpadlót Walla József fektette. 









29. A főrendiházból a kupolához vezető folyosó. 

A műmárvány munkát Marhenke Vilmos készítette. 




30. A képviselőház folyosója a dunai oldalon. 

A Klenk-féle aszfalt-parkettákat Klenk Gyula fektette. 




31. Fülke a képviselőház folyosójából. 

A pamlagot Gclb M. és Fia készítette. 





32. Kis folyosó a képviselők üléstermének bejárói előtt. 




' 




33. A főrendiház folyosója a városi oldalon 





34. A képviselőházi lépcső a dunai oldalon. 

A kandelábert a magyar fém- és lámpaárugyár r.-t. készítette. 





35. A főrendiház nagy társalgója. 



A kandelábereket a magyar fém- és lámpaárugyár r.-t. készítette. 





36. A képviselőház üléstermének elnöki emelvénye. 

Készítette : Michl Alajos. 





37. A képviselőház ülésterme. 

A berendezést Michl Alajos, az ülések börmunkáit Fischhof Jenő készítette. 





38. A képviselőház üléstermének karzatai a mennyezettel. 

A mennyezetet Thék Endre, a nagy csillárt Jungfer Gyula készítette. 





39. A főrendiház üléstermének elnöki emelvénye. 

Készítette : Michl Alajos. 




40. A főrendiház ülésterme. 

A berendezést Michl Alajos, a bőrmunkákat. Fischhof Jenő készítette. 





41. A delegátió ülésterme. 

A berendezést és famennyezetet Michl Alajos, a nagy csillárt a magyar fém- és lámpaáru-gyár r.-t. készítette. 






42. A főrendiház elnökének dolgozószobája. 

A bútorokat Michl Alajos készítette. 







43. A nagy könyvtár. 

A berendezést Michl Alajos, a csillárokat Kissling Rudolf és fia készítette. 





























































































. . . 




44. Az aranybulla. 

Jantyik Mátyás festménye a főrendiház üléstermében. 





45. Moriamur. 

Jantyik Mátyás festménye a főrendiház üléstermében. 








\ 


4 




► 






1 f.i 






[ 1 






I 





I fpJí 1 


1 B? 




1 S 





46. Mennyezetfestmény a főrendiház nagy társalgójában. 

Festette : Vajda Zsigmond. 




* 




47. Vajda-Hunyad. 

Spányi Béla festménye az étteremben. 




48. Trencsén. 

Spányi Béla festménye az étteremben 




49. Szüret. 

Krenner Viktor mennyezetfestménye az étteremben. 




9 
































































50. Balatoni halászat. 

Kriesch Aladár festménye ai e'tteremben. 




51. Bölcseség. 

Lotz Károly mennyezetfestménye a minisztertanácsteremben. 




52. A kardvágás jelenete. 

Dudils Andor festménye a delegátióteremben. 





a) IV. Ferdinánd. b) Tudomány. c) Agyagipar. 

53. Lantay Lajos szobormüvei. 









a) V. Ferdinánd. b) Halászat. c) Halászat. 

54. Mayer Cde szoborművei. 







55. Üvegfestmény a delegátió terem előtti folyosóban. 

Készítette: Róth Miksa. 












• • ■ <* 




56. A ministerelnök íróasztala. 

Készítette : Thék Endre, az eosinbetéteket Zsolnay Vilmos. 







57. Óra és karosgyertyatartók a ministerelnök dolgozószobájából. 

Kovácsolta : Jungfer Gyula. 





• * 




58. Az elektromos világítási berendezés nagy kapcsolótáblája. 

Készítette : Ganz és Társa vasöntöde és gépgyár r.-t. elektromos osztálya. 






59. Gőzfőelosztó a pinczében. 

Készítette : Zellerin M.-féle gyári r.-t. 






60. A főrizalit tetőszerkezete. 

Készítette : Schlick-féle vasöntöde cs gépgyár r.-t. 


















































s 










t 










































GETTY RESEARCH INSTITUTE 




3 3125 01498 6158